Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

születése (1942) között a hálószobával együtt a kastély első emeletének déli szárnyában volt. A főlépcsőtől jobbra lévő első nagyobb terem a balkon alatt a pipaszoba» olyan volt, mint a csákánydoroszlói kastélyban, tele gyönyörű szép faragott tajtékpipákkal) 1 ' Ez engem, mint gyerek, akkoriban nagyon ér­dekelt. Mellette volt a nagybátyám téli szalonja. A balkon volt fe­lette, nem volt szép napja. Csodálkoztak rajta miért költözött oda, hiszen nem volt szép Máltása. Mindenki nevette, hogy a legcsúnyább szobába raktad a te szalonodat, ahol nincs se nap, se meleg! Volt még itt egy «szekrényszoba, toalett szoba», in­nen nyílt a délkeleti toronyba a közös hálószoba. A hálószobá­ba barokk stílusú új bútorokat rendeltek: szekrényt, dupla ágyat éjjeliszekrényekkel a híres bécsi -Mariska- lakberendező cégtől)^ A szoba és a mögötte lévő csigalépcső közé csináltattak, egy gyönyörű modern fürdőszobát, ami teljesen csempézett volt, tele jó illatú parfümökkelV 116 Bogya Borbála így emlékezik visz­sza erre az időre: „ 1942 előtt az első emelet déli szárnyán a ka­pu feletti folyosó, mely körbefutott az egész emeleten, vörös kó­kusz szőnyeggel volt borítva. Itt állt egy szép nagy falióra, alat­ta egy hatalmas láda, melyben plédeket tartottak. A folyosón állt még eg}> zománcozott, fényes, nikkelezett tetejű kályha is, ami­ben télen fűtöttek} 11 Innen nyílt a téli nagy szalon, aminek két ablaka volt, de a balkon alá esett. Olyan sötét volt mindig, hogy ott nappal is villany égett. Mellette egy kis fogadószoba volt, amin csak úgy keresztül lehetett menni, ahol télen a karácsony­fa szokott állni. Ott kaptuk meg ajándékainkat. Abból nyílt a herceg úr öltöző szobája. Volt még itt egy kis szűk benyíló is, amibe talán semmi sem volt, ebből nyílt balra a fürdőszoba, mögötte a csigalépcső vezetett le a földszintre, meg fel a II. eme­letre. A közös hálószobájuk a 'gömbölyű részben-, a délkeleti bástyában kapott helyet. " Körbe lehetett menni a téli szalonból a kisszobába, onnan a „hercegi öltözdébe", meg az átjáróba. Egybe is nyíltak ezek a szobák, meg a folyosóról is. A hálószo­bának viszont csak az öltözőszobáról volt bejárata. 1,8 „Ezután a folyósón a wertheim szekrény állt, majd következett három nem túl nagyszoba keletre néző ablakokkal. Ezt követte egy kis vendégszoba - néha egy idős grófné volt benne -, a má­sik kettő egybenyíló szobában pedig az öreg Windisgrátz herceg lakott, akinek a lépcső mellett jó távol esett az észa­kiszárnyban a fürdőszobája. E szobákkal szemben a bel­ső udvarra nézve «Frau Mari- szobája, aki gondozta a herceget. Utána egy kis vendégszoba és a komorna szobá­ja következett. Ha más dolgunk nem volt, oda kellett jár­nunk nap mint nap a herceg úr holmiját stoppolni. Itt varnak a sok flanel] «pajrett» ruhát karácsonyi ajándék­ba a szegényebb gyerekek számára. A hátulsó lépcsőt kö­vetően jobboldalt nyílt a kápolna az oratórium mai. " A kápolna hangulatát az itt ministráló Tibola Imre kanonok szavaival idézzük fel: „Tágas folyosó jobb oldalán nyílott a várkápolna sekrestyéje. A kápolna bejáratát az első emeleten alakították ki. Először egy üveges ajtóm keresztül egy nagyobb helyiségbe juthattunk. Ebből lett a sekrestye. A sekrestye oratóriummal határos falát kibontották. Az oratórium két nagyméretű ablakszerű nyílásait kiszélesí­tették, meghagyva középen az oszloppá átformált elvá­lasztót a körbástyában lévő új kápolnába való bejutás ér­dekében. Ekkor a sekrestye, az oratórium és a bástya­kápolna átjárhatóvá váltak, egy nagy egységet alkottak. 21. kép. (VII. tábla 5. kép) Batthyány-Coreth kettős címer a kastélykápolnában, 1920-as évek (21. kép)... A sekrestyében az ajtóval szemben lévő ablak között volt egy papi öltöző fiókos szekrény, ún. sublót. Erre készítették ki a miseruhát és a szentmise felszereléseit: a kelyhet, ámpolnát, a miseborral és vízzel, valamint a misekönyvet. Az oldalfal előtt állt egy könyvállvány. Ezen magyar, német és latin nyelvű ima­könyvek és elmélkedésre szolgáló könyvek voltak... A sekrestyé­ben még imazsámoly is állt a falon lévő kereszt előtt... Az oltár fehér márványból készült együttes volt. Középen márványtömb­ből kialakított tabernákulummal. Az ajtaját sárgarézből, dom­borítással díszítették aranyozott szentségmutató ábrázolással. Az oltár két oldalán a tabernákulum felé térdelő egy-egy már­ványból készült angyal volt, kezükben súlyos márvány gyertya­tartót tartva fejezték, ki az Oltáriszentség iránti hódolatukat. Az oltár felett gipsz keretben a Szeplőtelen Szűz Mária oltárképe volllátható (22. kép) ... az oltárt félkörben intarziás padok vet­ték körül. A hercegi család tagjai ültek benne szentmisék, alkal­mával... Az oratóriummal megnagyobbított kápolna részben... állta harmónium.' m 1942-ben a hercegi pár a hálószobát át­helyezte a kastély nyugati szárnyába a kápolna után követke­ző tágas helyiségbe, melyet Bogya Borbála és Varga Jánosné közös emlékeire támaszkodva írunk most le. „A nagy hálószo­bában volt egy gyönyörű, nagy, kettes, igazi sötétbarna alapon fekete mahagónival dí­szített francia ágy, ma­gas, mintás domboru­lattal. Ágynemű nem volt abban. Alul volt a lepedő, egy vastag zöl­des tiszta gyapjú pléd, ami be volt tűrve a mat­rac alá. Úgy bújtak be, vánkos nem. volt a fejük alatt. Mellette gyönyörű két éjjeliszekrény volt, baloldalt egy nagy fotel, az ablak mellett egy ket­tes ágyneműtartó 120 és egy hasonló mahagóni­val kirakott fésülködő toalettasztal ezüst kere­tű tükörrel, szép ezüst foglalatú hajkefékkel. Egy 22. kép. A kápolna oltárképe márványtetejű «bider­a barokk oltárral, 1930-as évek maier» sublatban alul

Next

/
Oldalképek
Tartalom