Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - BIRO DOINA Hatalom és kötelesség között - A Batthyány család asszonyai és lányai a századok folyamán
A BATTHYÁNYAK ÉVSZÁZADAI - TUDOMÁNYOS KONFERENCIA KÖRMENDEN (2005) 37-44. OLDAL BIRO DOINA HATALOM ÉS KÖTELESSÉG KÖZÖTT A BATTHYÁNY CSALÁD ASSZONYAI ÉS LÁNYAI A SZÁZADOK FOLYAMÁN A házaspár kölcsönös megismerésének tudományát a Batthyány lányok és asszonyok külön tanulták: ki tudták emelni férjeik, kedveseik előtt testi és lelki bájaikat, szellemi értékeiket, erényeiket. Jó példa erre Lobkovicz Poppel Éva személyisége. Cseh arisztokrata származású volt, l607-ben ment férjhez Batthyány II. Ferenc dunántúli főkapitányhoz. Hozománya a dobrai vár, a rakicsányi kastély és a szentgotthárdi kolostor volt. Udvarában taníttatta a fiatal lányokat, részt vállalt a kiterjedt rokonság gyógyításában, Clusius tudóssal levelezett, és az általa nyitott gyógyszertárral segítette a fiatal anyákat és a rászorulókat. Beavatkozott a politikába is: Batthyány Ferencet igyekezett rávenni, hogy támogassa Bethlen Gábor erdélyi fejedelem protestáns szövetségét. 1 Poppel Éva részt vállalt anyósa ágáról származó unokaöccsei, Zrínyi Miklós és Péter tanításában. Több kiadott levélben, amit saját fia I. Ádám és Zrínyi Miklós váltott, bizonyították a gyerekek iránti szeretetüket és a tanítás terén való ismereteiket. Gazdag könyvtárukban megtaláljuk Montaigne esszéit - nem számítva Aubray kiadó által Párizsból küldött könyveit. Poppel Éva feltehetően alkalmazta Montaigne nevelésről szóló tanait, például egy képzett tanár szükségét, aki fejleszteni tudja majd tanítványa gondolkodásmódját, intelligenciáját, és aki testnevelési gyakorlatokkal, illetve utazásokkal zárja tanításait. 2 De azt is megkívánta, hogy tanítsák az ország és a nép hagyományait unokáinak és lányainak, Erzsének, Borbálának és Margitnak. Poppel Éva a törvényekben szerzett jártasságát remekül kamatoztatta férje halála után. Magyarországon az özvegyek megtartották javaikat, amíg újra férjhez mentek és megváltoztatták a nevüket. Ezenkívül egy évig fel voltak mentve bármilyen adófizetési kötelezettség alól - Franciaországgal ellentétben, ahol 1891-ig az özvegyek csak férjük utolsó rokonának halála után örökölhettek. 1629. március 16-án Bécsben lányával - Margittal, Csáky László feleségével - aláírt egy szerződést, amelyben 25 évre átadta a Schaffler-birtok és kolostor használati jogát. Másképp fogalmazva olyasmit ruházott rá, amire másképp Margitnak nem lett volna joga 3 A XVII. század vége felé a nők magánélete megváltozott. Többet figyeltek a külvilágra. Az olasz Formentini Aurora, I. 1. kép. Ismeretlen művész: Batthyány Ádámné Formentini ravatalképe. Olaj, vászon, 1653Ádám első felesége egyesítette házasságuk által a németújvári kastélyt és családi házat a birtokon kívüli világgal. Aurora katolikus családból származott és örömmel fogadta férje új vallási meggyőződését, aki katolikus hitre tért át, s részt vállalt olyan egyháztámogató munkákban is, mint a németújvári ferences kolostor megalapítása. Fokozatosan észlelhetővé vált az egyház közvetett befolyása a magánéletbe. Később Júla, I. Ádám és Wittmann Katalin lánya, kolostorba került. 4 Érdekes, hogy a család minden második szülötte egyházi pályára ment, úgymint Farkas, IV. Boldizsár, II. Pál, Ignác, és József. 5 Ádám és Aurora utódai biztosítva voltak fiaik, II. Kristóf és I. Pál által, akikkel a család két ágra szakadt. Aurora nemcsak címét és vagyonát hozta a családba, hanem az olasz nyelvet, a reneszánsz és barokk szépérzékét, mindezt a katolikus reformon átszűrve. Áttekintve a magyar nemességet, beleértve a Battyhányakat is, észrevehető, hogy az arisztokrácia sűrű hálót szőtt családi kapcsolataival. Ők is a leggazdagabb családok tagjaival házasodtak, mint az Esterházyak, Erdődyek, Illésházyak, Strattmannok. A nők leszármazottaik által befolyásolták a jogi döntéseket: „...egy sikeres házasság. Nemcsak a hozományt, hanem számos új kapcsolatot és befolyást eredményezett, ezért a szülők mindig gondosan kiválasztották a leendőt. Birtokokat, funkciókat, egyházi előjogokat lehetett ily módon átmházni. A különböző feladatok testvérek közötti megosztása lehetővé tette kapcsolataik sokoldalúságát. " Olivier Chaline következtetései éivényesek ebben az esetben is. Komplexitásának kiemelése érdekében ezért nemcsak nemzeti oldaláról nézve tárgyaljuk ezt a témát. 6 Madre vero Eleonóra - ahogyan fia Lajos Ernő nevezte Strattmann grófnő, I. Lipót császár kancellárjának és miniszterének, Theodor Strattmann-nak a lánya volt, aki határozott feltételek között ment férjhez II. Ádámhoz. Hozományáért, a trautmannsdorfi birtokokért, a bécsi bútorozott lakásért, a szarvasmarhákért követelte, hogy ezután fiai és férfi utódai a Batthyány-Strattmann nevet viseljék. Ez egyfajta stratégia volt, saját apja nevének továbbvitele érdekében. Később megengedte Lajos Ernőnek - a rokonok jóváhagyásával -, hogy belefoglalja ezt a vagyont az általa alapított majorátusba, ami az ellenőrzött hagyaték egyik formája volt," Eleonóra apja és férje révén fontos udvari kapcsolatokra tett szert. Néhány Rohoncon töltött nyár kivételével Bécsben, a mai Schönborn palotában lakott, amelyet 1698-ban vásárolt meg férje, s amelynek átépítésére Johann Bemard Fischer von Erlach tervei alapjak került sor. 8 Szoros viszonya volt Savoyai Jenővel, politikai és anyagi célokra használta fel udvari kapcsolatait. Strattmann Eleonóra férje halála után átAuróra vette a Batthyány birtokok irányítását, az öszszes adósságával együtt. Sikerült törlesztenie