Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - BIRO DOINA Hatalom és kötelesség között - A Batthyány család asszonyai és lányai a századok folyamán

A BATTHYÁNYAK ÉVSZÁZADAI - TUDOMÁNYOS KONFERENCIA KÖRMENDEN (2005) 37-44. OLDAL BIRO DOINA HATALOM ÉS KÖTELESSÉG KÖZÖTT A BATTHYÁNY CSALÁD ASSZONYAI ÉS LÁNYAI A SZÁZADOK FOLYAMÁN A házaspár kölcsönös megismerésének tudományát a Bat­thyány lányok és asszonyok külön tanulták: ki tudták emelni férjeik, kedveseik előtt testi és lelki bájaikat, szellemi értékei­ket, erényeiket. Jó példa erre Lobkovicz Poppel Éva személyisége. Cseh arisztokrata származású volt, l607-ben ment férjhez Batthyány II. Ferenc dunántúli főkapitányhoz. Hozománya a dobrai vár, a rakicsányi kastély és a szentgotthárdi kolostor volt. Udvará­ban taníttatta a fiatal lányokat, részt vállalt a kiterjedt rokon­ság gyógyításában, Clusius tudóssal levelezett, és az általa nyi­tott gyógyszertárral segítette a fiatal anyákat és a rászorulókat. Beavatkozott a politikába is: Batthyány Ferencet igyekezett rá­venni, hogy támogassa Bethlen Gábor erdélyi fejedelem pro­testáns szövetségét. 1 Poppel Éva részt vállalt anyósa ágáról származó unokaöccsei, Zrínyi Miklós és Péter tanításában. Több kiadott levélben, amit saját fia I. Ádám és Zrínyi Miklós váltott, bizonyították a gyerekek iránti szeretetüket és a taní­tás terén való ismereteiket. Gazdag könyvtárukban megtalál­juk Montaigne esszéit - nem számítva Aubray kiadó által Pá­rizsból küldött könyveit. Poppel Éva feltehetően alkalmazta Montaigne nevelésről szóló tanait, például egy képzett tanár szükségét, aki fejleszteni tudja majd tanítványa gondolkodás­módját, intelligenciáját, és aki testnevelési gyakorlatokkal, il­letve utazásokkal zárja tanításait. 2 De azt is megkívánta, hogy tanítsák az ország és a nép hagyományait unokáinak és lánya­inak, Erzsének, Borbálának és Margitnak. Poppel Éva a törvényekben szerzett jártasságát remekül kamatoztatta férje halála után. Magyarországon az özvegyek megtartották javaikat, amíg újra férjhez mentek és megváltoz­tatták a nevüket. Ezenkívül egy évig fel voltak mentve bármi­lyen adófizetési kötelezettség alól - Franciaországgal ellentét­ben, ahol 1891-ig az özvegyek csak férjük utolsó rokonának halála után örökölhettek. 1629. március 16-án Bécsben lányá­val - Margittal, Csáky László feleségével - aláírt egy szerző­dést, amelyben 25 évre átadta a Schaffler-birtok és kolostor használati jogát. Másképp fogalmazva olyasmit ruházott rá, amire másképp Margitnak nem lett volna joga 3 A XVII. század vége felé a nők magánélete megváltozott. Többet figyeltek a külvilágra. Az olasz Formentini Aurora, I. 1. kép. Ismeretlen művész: Batthyány Ádámné Formentini ravatalképe. Olaj, vászon, 1653­Ádám első felesége egyesítette házasságuk által a németújvá­ri kastélyt és családi házat a birtokon kívüli világgal. Aurora katolikus családból származott és örömmel fogadta férje új vallási meggyőződését, aki katolikus hitre tért át, s részt vál­lalt olyan egyháztámogató munkákban is, mint a németújvári ferences kolostor megalapítása. Fokozatosan észlelhetővé vált az egyház közvetett befolyá­sa a magánéletbe. Később Júla, I. Ádám és Wittmann Katalin lánya, kolostorba került. 4 Érdekes, hogy a család minden má­sodik szülötte egyházi pályára ment, úgymint Farkas, IV. Bol­dizsár, II. Pál, Ignác, és József. 5 Ádám és Aurora utódai biztosítva voltak fiaik, II. Kristóf és I. Pál által, akikkel a család két ágra szakadt. Aurora nemcsak címét és vagyonát hozta a családba, hanem az olasz nyelvet, a reneszánsz és barokk szépérzékét, mindezt a katolikus re­formon átszűrve. Áttekintve a magyar nemességet, beleértve a Battyhánya­kat is, észrevehető, hogy az arisztokrácia sűrű hálót szőtt csa­ládi kapcsolataival. Ők is a leggazdagabb családok tagjaival házasodtak, mint az Esterházyak, Erdődyek, Illésházyak, Strattmannok. A nők leszármazottaik által befolyásolták a jogi döntéseket: „...egy sikeres házasság. Nemcsak a hozományt, hanem számos új kapcsolatot és befolyást eredményezett, ezért a szülők mindig gondosan kiválasztották a leendőt. Birtoko­kat, funkciókat, egyházi előjogokat lehetett ily módon átmház­ni. A különböző feladatok testvérek közötti megosztása lehető­vé tette kapcsolataik sokoldalúságát. " Olivier Chaline követ­keztetései éivényesek ebben az esetben is. Komplexitásának kiemelése érdekében ezért nemcsak nemzeti oldaláról nézve tárgyaljuk ezt a témát. 6 Madre vero Eleonóra - ahogyan fia Lajos Ernő nevezte ­Strattmann grófnő, I. Lipót császár kancellárjának és miniszte­rének, Theodor Strattmann-nak a lánya volt, aki határozott fel­tételek között ment férjhez II. Ádámhoz. Hozományáért, a trautmannsdorfi birtokokért, a bécsi bútorozott lakásért, a szarvasmarhákért követelte, hogy ezután fiai és férfi utódai a Batthyány-Strattmann nevet viseljék. Ez egyfajta stratégia volt, saját apja nevének továbbvitele érdekében. Később megen­gedte Lajos Ernőnek - a rokonok jóváhagyásával -, hogy be­lefoglalja ezt a vagyont az általa alapított ma­jorátusba, ami az ellenőrzött hagyaték egyik formája volt," Eleonóra apja és férje révén fontos udvari kapcsolatokra tett szert. Néhány Rohoncon töltött nyár kivételével Bécsben, a mai Schönborn palotában lakott, amelyet 1698-ban vásárolt meg férje, s amelynek át­építésére Johann Bemard Fischer von Erlach tervei alapjak került sor. 8 Szoros viszonya volt Savoyai Jenővel, politikai és anyagi célokra használta fel udvari kapcsolatait. Strattmann Eleonóra férje halála után át­Auróra vette a Batthyány birtokok irányítását, az ösz­szes adósságával együtt. Sikerült törlesztenie

Next

/
Oldalképek
Tartalom