Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MENTÉNYI KLÁRA A körmendi Batthyány kastély helyszíni kutatásainak eddigi eredményei

1. kép. Az északi szárny II. emeletén feltárt késő középkori várfal a gyilokjáró levésett, illetve a burkolat alatt fennmaradt részletével, továbbá egy fölötte látható lőrés - vagy pártázat - töredékével, 2004 vetkeztetni (1. kép). Ez leginkább az egykori vá­rosi piac felé néző, nyuga­ti oldalra igaz, ahol ugyan­azt a lőrést ugyan egy ké­sőbbi időben megújítot­ták, a hasonló korú falszö­vetben azonban nem volt mellette több ilyen jellegű nyílás. A várat dél felől védő körítőfalat feltehetően a nagy barokk átépítés ide­jén, az 1730-1740-es évek­ben bontották el teljesen. 7 A déli szárny szélső keleti helyiségében végzett régé­szeti feltárás azonban iga­zolta meglétét és helyét, továbbá támpontot adott egykori irányára is. A két, különböző méretű déli bástyát a többi külső falhoz hasonló módon, enyhén ferde, emelkedő irányú téglafal kötötte össze. Úgy tűnik, beigazolódott Koppány Tibor azon állítása, 8 miszerint a legkorábbi lakóépület a vár nyugati szárnyában volt. A ma itt található három földszinti helyiség közül azon­2. kép. Az északi szárny II. emeletén feltárt, rézsűs könyöklővel kialakított lőrés - vagy pártázat -, 2004 ban - meglátásunk szerint - a délre eső egykori kapualjat valamivel később, talán már a XVI. században átalakították. Ennek eredményeképpen jött létre a nyugati szárny falazatá­ban megfigyelhető, hangsúlyos törés (1. ábra). Feltételezé­sünk szerint az északról induló körítőfal eredetileg szabályos ferde vonalban futott neki a délnyugati sarokbástyának. Ezt természetesen régészetileg még igazolni kell. Egyelőre az itt húzott árokból annyi derült ki, hogy a kapualj nyugati falát egy XIV. századi kerámiával betöltött gödörbe ásták bele. Az építkezésre azért lehetett szükség, hogy a már álló délnyu­gati saroktorony mellett elférjen az a négyszögletes kaputo­rony, amelynek ábrázolását ismerjük a várról fennmaradt legkorábbi, 1667. évi alaprajzról. 9 A XVII. század folyamán a tornyot a források állandóan említik, s tudjuk, hogy a vár­árok végleges betömésével egy időben, a barokk korszak­ban bontották el. 10 Egykori helyét ma is jelzi a kerek torony belsejében lévő, egyenes vonalú falszakasz. Annyi biztos, hogy a szóban forgó emeletes kaputorony l603-ban már állt, ugyanis szerepel - a korábbi birtokos: Kaszaházi Joó János hűtlenségi perével kapcsolatos - ez évi leltárban." Ugyanez a rajz tudósít arról a kisebb szigetről is, amely a vár akkori kelet-nyugati irányú, fő tengelyében a kaputorony előtt he­lyezkedett el, s amelyen a középkori védmű részeként egy ún. külső torony állt, amelyet hidak kötöttek össze a piactér­rel, valamint a csapóráccsal ellátott bejárattal. 12 A kapualjon keresztül a vár belső udvarára lehetett jutni, ahol feltétlenül említést érdemel a bár betemetett, de ma is meglévő, közép­kori kút. 13 A nyugati szárny földszintjén a kapualjtól északra jelenleg még két nagyobb tér található (1. ábra). Ezek minden bi­zonnyal a legkorábbi épülethez tartoztak, annak elle­nére, hogy különösen udvari falukat a későbbi idők­ben számos nyílással megbontották. A kutatás során előkerült a kapualjhoz tartozó, eredetileg nyomott fél­körívvel záródó, széles udvari nyílás. Más korabeli ajtó vagy ablak sajnos nem maradt ránk teljes egészében, csupán a későbbiekben befalazott nyílások átépített maradványait sikerült megtalálni. A középső helyiség déli fala és lapos keresztboltozata a már említett kapu­alj létrejöttekor készült, s formáját tekintve egyelőre ez tűnik a legkorábbi boltozatnak az egész főépületben. A harmadik tér hátsó, északi falát még később, az északi szárny feltehetően XVIII. század eleji kiépítésekor hoz­ták létre, ily módon lerekesztve a későbbi kápolna elő­teréül szolgáló, háromszög alakú területet. Elképzelhe­tő, hogy az északnyugati saroktoronyig rendelkezésre álló, nagyobb területet - a maitól eltérő módon - vala­miképpen még tovább osztották, erre a feltételezésre azonban csupán további ásatási eredmények adhatnak majd választ. A helyiség építésével egykorú járószintet ez idáig hitelt érdemlő módon mindenesetre nem tud­tunk megfogni. A másik két szoba régészeti feltárása ­egyelőre - a XX. század második felében készült, vas­tag betonburkolat eltávolításának nehézségei miatt várat ma­gára. Az írott források' 1 alapján biztosnak látszik, hogy ez a lakószárny már eredetileg is kétszintes volt, emeletének ku­tatása révén remélhetőleg a közeljövőben többet is megtud­hatunk a vár legkorábbi állapotáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom