Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - TÓTH CSABA A Batthyány hercegek pénzverése

Képjegyzék 1. kép. Batthyány érmék verőszerszámai „A Batthyány'kastély évszázados kincsei''című kiállításon. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár; Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum 2-3. kép. Batthyány Károly tízszeres dukát, 1764. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 4-5. kép. Batthyány Károly tízszeres dukát, 1768. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 6-7. kép. Batthyány Károly ötszörös dukát, 1764. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 8-9- kép. Batthyány Károly dukát, 1764. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 10-11. kép. Batthyány Károly dukát, 1770. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 12-13. kép. Batthyány Károly tallér, 1764. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 14-15. kép. Batthyány Károly tallér, 1768. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 16-17. kép. Batthyány Károly féltallér, 1764. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 18-19. kép. Batthyány Károly féltallér, 1770. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 20-21. kép. Batthyány Lajos dukát, 1791. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 22-23. kép. Batthyány Lajos tallér, 1788. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 24-25. kép. Batthyány Lajos féltallér, 1789. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. 26-27. kép. Batthyány Lajos 20 krajcár, 1790. Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár. CSABA TÓTH DIE MÜNZPRÄGUNG DER FAMILIE BATTHYÁNY Zur Zeit der Habsburger bekamen einige Familien und Privatpersonen in Ungarn, wie Ferenc Rákóczi IL, die Esterházys, Pálffys, Kohárys, Batthyánys, Grassalkovichs und der jeweilige Erzbischof in Esztergom, den Flerzogstitel des Deutsch-Römischen Reiches. Mit dem Herzogstitel des heiligen Römischen Reiches deutscher Nation kam auch das Recht Münzen zu prägen, davon machten aber lediglich einige Mitglieder der Familien Batthyány und Esterházy in Ungarn Gebrauch. Karl Batthyány (1698-1772) erhielt im Jahre 1764 - als Josef II. zum deutschen König gekrönt wurde - als Dank für seine Dienste dem Thron und der Habsburg-Dynastie gegenüber - den Herzogstitel des heiligen Römischen Reiches deutscher Nation und machte von seinem Münzprägerrecht schon im gleichen Jahr Gebrauch. Sein Geld wurde in der Wiener Prägerei in fünf Münztypen - 10 Dukaten, 5 Dukaten, Dukaten, Taler, sowie Halbtaler - in vier Jahren geprägt (1764, 1765, 1768, 1770) die Treibstöcke wurden vom Prägemeister Josef Anton Toda angefertigt. Das Münzbild war grundlegend einheitlich, auf der Vorderseite ist die nach rechts gerichtete Büste des Herzogs zu sehen mit dem Orden des Goldenen Vliesses, auf der Rückseite war sein Wappen umgeben von der Kette des Ordens des Goldenen Vliesses. Karl Batthyány bekam unter der Großmeisterschaft des Josef IL, dem deutsch-römischen Kaiser, im Jahre 1765 das Kreuz des Heiligen Stefan Ordens. Nach diesem Ereignis wurde auch in der Rundschrift und im Wappenbild darauf verwiesen. Da Karl Batthyány keinen männlichen Nachkommen hatte, traf er mit seinem Bruder, Ludwig Batthyány-Strattmann, eine Vereinbarung, nach der der Erstgeborene Sohn, Fürst Adam (1722-1787) und dessen erstgeborenen Söhne den Herzogstitel erben. In dem Fürstenbrief zwischen den beiden Brüdern wurde das Münzprägerrecht extra erwähnt, mit dem der Sohn von Adam, Ludwig Batthyány-Strattmann bereits in den ersten Jahren seines Herzogtums Gebrauch gemacht hat. Seine Gelder ließ auch er in Wien prägen, die Treibstöcke fertigte Johann Nepomuk Wurth. Seine Gelder waren die 10 Dukaten, 5 Dukaten, Dukaten, Taler, Halbtaler, und 20 Kreuzer. Bekannt sind 10 Dukaten und Taler aus 1788, aus dem Jahr 1789 die 5 Dukaten und Halbtaler, aus dem Jahr 1790 die 20 Kreuzer und 1791 die Dukaten. Auf dem Avers ist das Bild des Herzogs, auf dem Revers das Familienwappen zu sehen. Ein großer Teil der Prägeiwerkzeuge der Familie Batthyány ist in den Sammlungen erhalten. Das Numismatikarchiv des Ungarischen Nationalmuseums bewahrt 23 Prägewerkzeuge (20 Averstreibstöcke und 3 Reverstreibstöcke), in der Körmender Sammlung des Dr. Batthyány-Strattmann László Museums sind ein Averstreibstock und Reverstreibstock zu sehen. Jegyzetek 1 Bár Magyarországon csak két család élt a hercegi cím adta pénzverési joggal, külföldi gyakorlatban ez nem volt különösebben ritka. Pénzt bocsátottak ki az Auersperg, Colloredo-Mansfeld, Dietrichstein, F.ggenberg, Fürstenberg, Hardegg-Glatz, Kaunitz-Rietberg, Khevenhüller-Metsch, Liechtenstein, Lobkowitz, Mansfelcl, Montfort, Nostitz-Rieneck, Orsini-Rosenberg, Paar, Pernstein-Glatz, Porcia-Ortenburg, Rosenberg, Schlick, Schwarzenberg, Sinzendorf, Spinzenstein, Trautson, Wallenstein, Widmann-Ortenburg és a Windischgrälz családok, továbbá Brixen és Gurk püspöke, valamint az olmützi és a bécsi érsek. 2 Mivel nem számítanak hivatalos magyar pénzkibocsátásnak, az Esterházy és a Batthyány hercegek pénzei általában nem szerepelnek a magyar éremkorpuszokban. Katalógusszerű feldolgozásukra 1. Holzmair, tJnger és Rádóczy - ez utóbbi csak Esterházy Miklós és Batthyány Károly pénzeit tartalmazza -, kizárólag a hercegi aranypénzekre. Friedberg, Arthur L. - Ira S. Friedberg (szerk.) Gold Coins of the World. Clifton, 2003. 386. p. 3 Az egyezmény megkötésekor a pénzverési alapsúly a kölni márka lett, de amikor Bajorország néhány hónap múlva kilépett a pénzügyi szövetségből, a némiképp módosított - a kölni márka súlyának 6/5-ben megállapított - bécsi márkát „visszahelyezték jogaiba". 4 Magyarországon hagyományosan 23 karát 9 grün - 990%o - finomságban verték az aranyforintokat már a XIV. századtól kezdve, a bécsi veretű dukátok, s így a hercegi pénzek finomsága azonban I grännel alacsonyabb volt. 5 Toda, Josef Anton (Giusepte Antonio) itáliai származású vésnök, legkorábbi munkája 1739-ből ismert. Béccsel 1746-ban került először kapcsolatba, pecsétek véséséért kapott pénzt. 1756-től 1769-