Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - DOBRI MÁRIA A körmendi Batthyány-Strattmann könyvtár
2. &ép. Süleyli Efendi: Tahir-i Misir-i Cedid L, 1720-1725 Ötvös Péter által feldolgozott bécsi és trautmannsdorfi katalógusban összesen 1692 mű van, már ez is több mint a körmendi könyvtár 1646 műből álló könyvtára, s ehhez jön még Batthyány Károly harmadik, payersbachi gyűjteménye, amelynek katalógusa feldolgozatlan. Könyvei tehát nem mind kerültek Körmendre. Hogy könyvtáraiból mi került a körmendi kastélyba, erre feleletet csak a könyvjegyzékek későbbi pontos összevetése adhat. A körmendi könyvtár értékes anyagot tartalmazott a XVIXVII., de különösen a XVIII. századból. A kor szokásának megfelelően a művek legnagyobb része francia nyelvű, van azonban néhány latin, német, olasz, sőt egy-két spanyol és török nyelvű könyv is. (2. kép) A család származása és neveltetése egyaránt érthetővé teszi azt a viszonyt, amely a francia szellemi világgal összekötötte. Gyermekkorukban franciás műveltséget kaptak, a család franciául levelezett, és ez volt a diplomácia nyelve is. Mint a főúri könyvtárak többsége, ebben a században a profilja már közelebb áll a világi témához, s egyben többé-kevésbé a XVIII. század szellemi mozgalmaihoz. Igaz ugyan, hogy a teológiai tudás az enciklopédisták századában még nem különült el szorosan a többi tudománytól, és a művelt világiak sem térhettek ki közömbösen a hitviták elől. A hittudományt szolgálta a század elején még a tudományos és a szórakoztató olvasmányok egy része is, és e világnézet szólt gyakran magából a szépirodalomból is. így a könyvtárban képviselve vannak a filozófia, a társadalomtudományok, az egyetemes történelem, a természettudományok régebbi és újabb kiadásai, de színházi műveket, regényeket, libertinus kiadványokat is tartalmaz az állomány. XVIII. századbeli könyvtárról lévén szó, nem csodálkozhatunk a tekintélyes számú francia művön. Franciaország a hazája a janzenizmusnak, amelyet Mária Terézia udvarában leginkább a királynő orvosa, Gerhard von Swieten honosított meg, az ő könyve is - Commentarii in Hermanni Boerhave Aphorisrnos - bekerült a gyűjteménybe. A janzenista művek száma figyelemreméltóan gazdag. Nemcsak a nagy janzenisták, mint például Ant< >ine Arnauld - La logique, ou lati de penser, 1714. -, Piene Nicole, a Port Royal neves tanára - Instructions leologiques et morales sur les sacrements. 1719-, Instructions teologiques et morales sur le symbole. 1716. -, Francois-Philippe Mésenguy Abrégé de l'histoire de lAncien Testament. I-X. 1753- -, Biaise Pascal - Les provinciales ... 1684., (3- kép) Pensées sur la religion. 1700. -, és mások munkái voltak, vannak meg a gyűjteményben, hanem azoké is - Charles Rollin, Augustin Calmet, Claude Fleury -, akiket e mozgalom iránt érzett nyílt vagy titkolt rokonszenvük miatt koruk a janzenizmus gyanújával illetett. Thomas Kempis műve - De imitalio Christi, amely kedvelt volt a janzenisták körében - több kiadásban is megtalálható. Franciaországból indult el a gallikanizmus. Claude Fleury apát, XIV. Lajos gyermekeinek nevelője Catéchisme historique... 1754. című nagysikerű művét gallikán szellemben írta. A francia felvilágosodás szellemét legjobban kifejező három mű - Montesquieu: Esprit des lois; Buffon: Histoire naturelle {4. kép) és Diderot - DAlambert nagy enciklopédiája természetesen szintén ott volt a könyvespolcokon. De ott vannak a velük vitában álló francia egyházi ékesszólás legnagyobbjainak - a jezsuita Louis Bourdaloue, JeanBaptiste Massillon, Jean Baptiste AvriUon ferences szerzetes 3- kép. Blaise Pascal: Les provinciales..., 1684
