Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - TORJAY VALTER Hipotézisek és konkrétumok - Megjegyzések a körmendi Batthyány kastély 1884. évi hitbizományi leltárához és a kastély berendezéséről fennmaradt fotográfiákhoz

Inventare erwähnen Holzmaterial, so erscheinen Kirsch, Nuss, Eibenholz. Mahagoni und Eiche. Letztere war zusammen mit der Buche eines der beliebtesten Matériáién der Rokoko-Möbelkunst in Ungarn und in Mittel-Europa des 18. Jahrhunderts. Eibenholz wurde vor allem in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts verwendet. Nuss wurde in Ungarn oft statt dem teuren Mahagoni gebraucht. Eiche gehörte zu den beliebtesten Materialien der Biedermeier-Zeit. Mahagoni war in Ungarn nicht verbreitet, die Verwendung kann erst ab der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts angezeigt werden. All dies führte zu der Annahme, dass ein großer Teil der Objekte aus dieser Baumart nicht in Ungarn angefertigt wurde, wenn doch, dann in besonders hervorragenden Werkstätten. Im Falle ausländischer Herkunft kommen die Werke österreichischer, deutscher, französischer und englischer Meister vor. Wir lesen auch über die Verwendung englischer Stoffe, dies ist aber kein Beweis für die britische Herkunft der Möbelstücke. Die Mehrheit der Mahagonimöbel wurden zwischen 1870 und 1884 von Ludberg nach Könnend gebracht. Aufgrund der Holzarten müssen wir mit Produkten des 18. und den der ersten Hälfte und der Mitte des 19. Jahrhunderts rechnen. Die Erwähnung der Kupfer- und Bronzeeinlagen und Beschläge könnten sich in erster Linie auf Empire und frühhistorische Möbeln beziehen. Anhand der Beschreibung war die Herzogsresidenz im II. Stock im Jahre 1884 noch immer großteils im Louis-Philippe Stil eingerichtet. Die vollkommen veralteten Möbel wurden zumeist in die Räume des Dienstpersonals gebracht. Jegyzetek 1 Dr. Nagy Zoltán: Kincset érő levéltári forrás. = Körmendi figyelő Könyvek, 1. sz. 2003- 24-28. p.: 26. p. 2 Divald Kornél: Egy kastély pusztulása. Művészet. Szerk.: Lyka Károly. Budapest 1904. 382-387. p. 3 Dr. Szabó Miklós: Szombathely déli kapujában. Szombathely, 2001. 127. p. 4 Gróf Batthyány Lajos által alapított első szülötti hitbizománya körmendi uradalmához tartozó javainak leltára, 1884-ből, Batthyány Gusztáv elhunyta után felvéve, Vas Megyei Levéltár (Továbbiakban: VaML), VII. d. /bb/ 46. sz. 5 Lásd az 1. jegyzetet. 6 1932-es hitbizományi leltár, VaML,VII. d. /bb/ 49. sz., 20. p. 7 Magyarország vármegyéi és városai: Vasvármegye. Szerk.: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu. Budapest, 1898. 553- p. 8 Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Körmend 9 Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest, 1993- (Továbbiakban: Voit, 1993.) 273. p. 10 Lásd többek közt: Kiszely Árpád: Faipari technológia. Budapest, én. 6.p. 11 A tiszafa korabeli jelentős szerepét említi Voit, 1993. 297., ill. 300. p. 12 Voit, 1993. 297., ill. 300. p., illetve Georg Himmelheber: Biedermeier bútorok. Budapest, 1982. (Továbbiakban: Himmelheber, 1982.) 23. p., vagy többek között Kövesdy Géza: A bútor és lakásberendezés tönénete / kézirat gyanánt I. Budapest, én. 49. p. 13 G. Himmelheber idézett művében megjegyzi, hogy az empire egyetlen uralkodó fafaja a mahagóni volt. (Himmelheber, 1982. 22. p.) Ugyanitt arról is szól, hogy nagy erőfeszítések történtek utánzására. 14 G. Himmelheber: Deutsche Möbel Vorlagen. München, 1988. 33. p 15 A kor egyik legfontosabb, németnyelvű lakberendezési műve, Cornelius Gurlitt: Im Bürgerhause c. 1888-ban kiadott művét idézi Barbara Mündt: Historismus. Kunstgewerbe zwischen Biedermeier und Jugendstil. München, 1981. 73- p., illetve ugyanezen kérdésről tesz említést Wohl Janka: Az otthon. Budapest, 1882. 119. p.