Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - TORJAY VALTER Hipotézisek és konkrétumok - Megjegyzések a körmendi Batthyány kastély 1884. évi hitbizományi leltárához és a kastély berendezéséről fennmaradt fotográfiákhoz

13. kép. A körmendi Batthyány kastélyból származó óra. Dr. Bakondi Béla adománya az egyetlen tárgy, amely a kastély berendezési tárgyai közül visszakerült eredeti őrzési helyére. konkrétumot nyújtó leltári leírások összehasonlító elemzése a későbbiekben sok segítséget adhat a munkához, azonban az egyes tételek azonosítása korántsem lesz olyan egyértelmű, mint ahogy tűnik. Feltételezem ugyanis, hogy bizonyos bútorcseréket csak összegkülönbség, vagy más feltűnő eltérés folytán lehet majd kiszűrni. Abban sem vagyok biztos, hogy a becslések mindig kellően objektívek-e. Ettől függetlenül az 1884-es leltárból sok minden sejthető, amit a későbbi fényképek részben igazolnak. A bútorok esetében - reméljük, zömében helyesen - feltüntették az anyagot, így cseresznye, dió, tiszafa, mahagóni és tölgy a leggyakoribb fanemek a kastélyban. A tölgyfa közismerten kedvenc anyaga a bükkel egyetemben a XVIII. századi, hazai és közép-európai rokokó bútorművességnek.

9 A dió hazánk kedvenc bútorfái közé tartozik, amely minden időben előfordul, kedveli a biedermeier, de különösen az 1840-es évektől jelentkező neorokokó - Zweites Rococo -, mint azt személyes kutatásaim megerősítik. Későbbi bútorokon is gyakori, főleg furnér alakjában. Faragáshoz, intarziához eszményi anyag. A tiszafáról a legjobb hazai szakirodalmak is megjegyzik, hogy ritkasága miatt elsősorban kisebb tárgyakhoz használják.

10 Azonban azt is tudjuk, hogy elsősorban „svartni"ként, vagyis még a gépi, nagyüzemi, az 1870-es évek táján elterjedt furnérkészítési technológia előtti, vastagabb borítólemezként szívesen felhasználták kiváló asztalosaink a klasszicizmus idején, a XIX. század elején. Mellesleg felteszem, hogy a jelzett fanem általában a svartninak és a keményfa alkatrészeknek fajtáját jelzi csupán." Ami a cseresznyét illeti, szintén rendkívül kedvelt anyag, melynek szép színén kívül sajnos tulajdonsága a vetemedés és a mérsékelt időállóság is. I lasználata különösen elterjedt a biedermeier idején, mikor a hatalmas szakértelemmel és precizitással dolgozó mesterek mégis maradandó műveket tudtak alkotni a jellegzetesen világos tónusú fából.

12 A falusi asztalosság is szívesen használta a mutatós, könnyen elérhető anyagot. A mahagóni drága „egzota", melynek alkalmazása hazánkban jobbára a XIX. szárad első felétől kimutatható ugyan, de szerény mértékben. Mindez arra a feltételezésre vezetett, hogy az e fából készült tárgyak jelentős része nem itthon készült, vagy ha igen, akkor a legkiemelkedőbb műhelyekben. Külföldi származás esetén főként osztrák, német, francia és angol mesterek termékeire lehet számítani, s nem szabad elfelejteni a magyar arisztokrácia különös vonzódását Nagy-Britanniához és azokat az angol hatá14. kép. A II. emeleti női hálószoba berendezési tárgyai 1884-ben