Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - BAJZIK ZSOLT A körmendi Batthyány kastély műkincseinek és levéltárának sorsa 1945 után
várudvarról elszállíthassák. A rendőrkapitány azt a választ kapta a városparancsnoktól, hogy klozettpapír céljára amennyire az illetőnek szüksége van - vihet el bárki, de az összes levéltári iratokat nem adják oda, mert arra a katonaság is igényt tart. Ennek ellenére Peszeszér József hercegi főkertész biztatására - aki oroszul beszélt a katonákkal - Kevey István hátizsákkal megjelent azon a félreeső helyen, ahová a levéltári anyagot tárolták, és sikerült az 1500-l600-as évekből való iratokat megmentenie. Egy ízben az orosz katonák elzavarták, de másnap visszatért oda, és folytatta a régi iratok mentését. A rekkenő júliusi melegben az orosz katonaság lanyhábban teljesítette a szolgálatát, s miután a várkastélyban munkaszolgálatosokkal is dolgoztattak, ezeket kérte meg, hogy segítsék a levéltári anyagok mentését. A terv sikerült és egy jő héten át, a márványtermen és a parkon át sikerült 40 nagy kosárra való iratot a kertészeti helyiségbe vitetnie, ahol azokat nagyjából átválogatta, és 10 szekérrel az általa bérelt helyiségbe szállíttatta. Kevey István elmondása szerint Kőszegi János igazgató 1945. július havában naponként 20 iskolás fiúval mentette és hordta a levéltári iratokat, melyeket nagy kosarakban a plébániára vittek. Kevey István 17 q súlyt kitevő, részben magán, részben gazdasági levéltári anyagot, okleveleket, leveleket, számadásokat és könyveket, két csillárt az üvegdíszítések maradványaival, egy Mária Terézia korabeli dísznyereg roncsot, egy bronz ágyúcső modellt, egy ágyúcső modell felét adta át Kcxszegi Jánosnak. 1947 júliusában Kevey István nyugalmazott főszolgabíró kérte a miniszteri biztosságot, hogy a még birtokában lévő 1300-1700-as évekből származó kb. két mázsányi levéltári iratot, királyi diplomákat szállítsák el, mivel a lakásába orosz katonákat szállásoltak be, így nem látta biztosítva a levéltári anyag megmaradását. Kőszegi János a miniszteri megbízatás után elsősorban a várkastély kocsiszínjében felhalmozott levéltári anyagot helyezte biztonságba a plébánia hivatal magtárában ömlesztett állapotban. A 34 köbmétert kitevő anyagot minden válogatás nélkül iskolás gyerekekkel, talicskán, kézikocsin, majd az erdőhivatal fogatán szállították át. Öszszeszedték még a sertéspásztor házához, valamint a Hegyaljai csárda mellé kiszállított anyagból is kb. három köbméternyit. Ezt szintén az iskolás gyerekek segítségével, hátizsákban és talicskán szállították 2-2,5 km távolságra mindaddig, amíg az időjárás ezt lehetővé tette. A beszállítás után Kőszegi János nyomban nekilátott az anyag rendszerezésének az Iványi Bélától tanult eljárás szerint. 1947-ig mintegy 18 000 darabot szedett rendbe, és még mintegy 4-5000 levelet. A válogatás közben előkerült az Iványi által nyelvemlékként megjelölt 27 darabból négy. Borítékba helyezte az előkerült okleveleket és oklevélmaradványokat. Belső Ilontól és Herceg Jenőtől átvette a szétszórt levéltári anyagból általuk megmentett „több-kevesebb levelet". 25 1946 januárjában a körmendi kastélyon sarló-kalapácsos vörös zászló lengett. Az Új Hang című újság szerint történelmi pillanata volt ez a szocialistáknak, mivel „a feudalizmus egyik fellegvárában a vörös hadsereg fiatal, izmos katonái dalolnak. A nyilatkozó Hídvégi Sándor városbíró szerint a németek az utolsó percig tartották a várost, és minden mozdíthatót elvittek. A lakosságot súlyos veszteség érte. „A levéltár nagy része is elpusztult. Amit lehetett megmentettünk. A szemét között találtunk Zsigmond király korabeli kutyabőröket. A megmentett anyagot átadtuk a kultuszminisztériumnak. ' 25 Az 1946. évi állapotokra jellemző volt, hogy még a tavasz folyamán a Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának vezetője három darab kezeslábas beszerzésének engedélyezését kérte a munkatársai számára, mivel a körmendi Batthyány-Strattmann család levéltárának kb. 2000 középkori oklevelét emberi fekáliából kellett kiszedniük. 2(1 1947 nyarán a Batthyány-féle hitbizomány felkérésére a Körmenden végzett házkutatások eredményeként 117 darab műtárgyat szállítottak Budapestre, és adtak át a hitbizomány gondnokának, dr. Varga Jenő ügyvédnek. Fügedi Erik 1947. novemberi jelentése szerint a körmendi kastélyból még 1945-ben sikerült biztonságba helyezni a magyar történet szempontjából igen nagy jelentőségű könyvtárat, levéltárat, valamint fegyvergyűjteményt. Az akkori nehéz szállítási viszonyok között mindössze 4000 kötetet számláló könyvtár került Budapestre felszállításra, míg a levéltár teljesen szétbomlott, és ennélfogva csak nagyon nehezen szállítható anyagát ideiglenesen a plébániahivatal pajtájába helyezték el, a fegyvergyűjtemény megmaradt részét pedig a római katolikus iskola két kis raktárhelyiségében tárolták. Mindkét gyűjtemény gondnokául a VI. b. üo. akkori vezetőjét, dr. Sebestyén Géza miniszteri osztálytanácsost, és Kőszegi János római katolikus iskolaigazgatót nevezték ki. Az 1945 utáni évek során a gyűjtemények jogi helyzete is tisztázódott, amennyiben kiderült, hogy a tulajdonos Batthyány-Strattmann László Rómában, a pápai kúriáiban, mint kamarás teljesített szolgálatot, tehát nem tekinthették nyugatra menekült személynek, és így a tulajdona nem esett az elhagyott javak, fogalma alá. A levéltárban több ezer középkori okmány mellett a két Zrínyi Miklósnak hozzávetőleg 200 eredeti levele volt található, fegyvertárában pedig a törökkori végvárak harcainak tárgyi emlékeit őrizték. Ennek a szem előtt tartásával tárgyalást folytatott Fügedi Erik a hitbizományi gondnokkal. Olyan egyértelmű megegyezés jé)tt létre, hogy mindaddig, amíg a tulajdonos véglegesen Magyarországra vissza nem tér, a gyűjteményt megfelelő múzeumokban ideiglenes letétként helyezik, el. 27 1947-ben a nyomozások után az volt a vélemény, hogy tovább kell folytatni az eljárást, mivel a helyi pártok szintén a kastély volt bútoraival voltak felszerelve, ill. a Körmend környéki falvakba is kerültek bútorok, képek és levéltári iratok. 28 Keleti István nyomozó 1947. június 19-20-án, majd szeptember 4-én ismételten megjelent Körmenden, és eljárása során rengeteg tárgyat, műkincset, bútort gyűjtött ekkor össze, melyek között volt két béírkötésű festmény gyűjtemény, egyegy kötetben 38 akvarell, 11 rajz és rézkarcok, 66 kg levéltári anyag, rengeteg bútor és sok apró használati tárgy. 24 Varga Jenő hitbizományi gondnok 1947. július 2-án Budapestről küldött levelet Kőszegi Jánosnak, melyben felkéri, hogy segítsen a miniszteri biztosságnak a további kutatásban. Arról is ír, hogy csak ekkor értesült a miniszteri biztosság működéséről, s mint hitbizományi gondnokkal vele ezt eddig senki nem közölte, pedig így sok félreértést el tudtak volna kerülni. Varga Jenő is megköszönte Kőszegi Jánosnak a fáradozását, és kérte, hogy közölje vele, hogy milyen kiadási voltak az üggyel kapcsolatban. 30
