Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - BAJZIK ZSOLT A körmendi Batthyány kastély műkincseinek és levéltárának sorsa 1945 után

BAJZIK ZSOLT A KÖRMENDI BATTHYÁNY KASTÉLY MŰKINCSEINEK ÉS LEVÉLTÁRÁNAK SORSA 1945 UTÁN „Mocsok, bűz és piszok, rombolás mindenütt." 1945 előtt Magyarország egyik leggazdagabb és legrende­zettebb családi levéltára a körmendi várban volt elhelyezve. Helyesebben nem csupán levéltár, hanem fegyverek, hadi szerszámok, korhű öltözékek, zászlók pompás gyűjteménye is megtalálható volt itt. Mindez azonban áldozatul esett a felsza­badításnak, megszállásnak, és az azt követő hetek-hónapok eseményeinek. 1 Körmendre 1945. március 31-én - harci cse­lekmények nélkül - vonult be a 3- Ukrán Front 26. hadsereg­ének 202. lövészhadosztálya és a 110. harckocsi dandára. A korabeli katonai tudósítás ezen egységek tettéről lakonikus tö­mörséggel azt írja, hogy Körmendet birtokukba vették. A há­ború befejezése után Körmendre jelentős számú megszálló csapatot telepítettek „ideiglenes" jelleggel. Ennek során igény­be vették a 100 kataszteri hold nagyságú várkert területén lé­vő Batthyány-kastélyt a hozzá tartozó épületekkel együtt. Még az orosz katonaság beszállásolása előtt a hercegi család által részben kiürített kastélyt kifosztották. A vezetójegyző jelentése szerint az elhagyott kastélyt a megszálló erők laktanyának vet­ték igénybe. A berendezés nagy részét még a nyár folyamán a katonaság gépkocsikon elszállította, míg kisebb részét a hely­beli polgári lakosság a Körmend eleste utáni napokon hordta el, további részét pedig a kastélynak orosz hadikórház céljára történt igénybevételekor használták föl. 2 1945 áprilisának vé­gén a nemzetközi ellenőrző bizottság Vas vármegyében műkö­dő tisztjével - Lvov ezredessel - folytatott megbeszélést dr. Jackó Pál főispán. A tárgyaláson a vármegyét érintő gazdasági kérdésekről, és ezzel kapcsolatosan a frontkatonaság ellátásá­ról, termény és állat beszolgáltatásról volt szó. E szerint a vár­megyét két részre osztották: a kőszegi, szombathelyi, körmen­di, szentgotthárdi hadtápterületre, amely területek kötelesek voltak a hadsereg ellátásában részt venni - beleértve az elszál­lásolást is -, és még a frontegységek kívánságait is lehetőség szerint teljesíteniük kellett. A vármegye nyugati része Sárvár, Celldömölk, Vasvár mentesült volna minden katonai be­avatkozástól. Ezen a területen egyedül a magyar közigaz­gatás és a nemzetközi ellenőrző bizottság intézkedései­nek kellett volna irányadónak lennie. Erről a területről az orosz hadsereg semmiféle anyag elszállítását nem kezde­ményezhette, sőt beszolgáltatásokra vonatkozó rendele­tet sem adhatott volna ki. 3 1945 őszén a 7000 lakosú te­lepülésen 5000 orosz katona volt elkvártélyozva, és még további 7000 ember téli elszállásolására kapott a község utasítást. 4 Varga István jegyző 1945. decemberi jelentésé­ben arról számol be, hogy a Batthyány kastélyban rész­ben a német megszállás alatt, részben a tüzérségi harc következtében sérült meg a tetőzet, a falak és az oszlo­pok. Az épület berendezése a „felszabadulás" alatt és az azt követő napokban, valamint a kastély megszállás alat­ti idejében teljes egészében eltűnt. 5 A kastélyt az orosz megszálló erők először hadikórház céljára vették igény­be, majd később laktanyává alakították. 6 Komjáthy Kálmán körmendi lokálpatrióta szerint „a kas­tély szinte érintetlenül vészelte át a frontot, néhány aknabe­csapódás, kisebb golyónyom, egy-két törött ablak... De aztán jöttek a katonák... nyomukban a lerongyolódott, a háborús évek alatt kiéhezett nép. Vitte, ki amihez hozzáfért. Ez az átl­lapot tartott néhány hétig. Ekkor az oroszok próbáltak kap­csolatot teremteni a lakossággal. Fegyver nélkül ugyan, de rendőrség is alakult. „Policáj" feliratú karszalaggal és nevet­séges f apuskával. Bár megmosolyogtuk őket, de valami már mégis volt. A várkaput beszegezték és kétnyelvű felirat tiltotta a belépést. ' v Az épületegyüttesben történt garázdálkodással 1. kép. A körmendi Batthyány kastély a II. vilcigháborús pusztítás után kapcsolatban Géfin Gyula kanonok 1945. június 28-án leve­let küldött Kapossy János főlevéltárnokhoz, s ebben első­ként hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívül értékes körmen­di Batthyány levéltár anyagát a kastély udvarára kiszórták, és ott a biztos pusztulás vár rá. 8 Körmendre Kapossy vezetésé­vel utazott le az ún. Repülő Bizottság 9 , és 1945. augusztus 7­én vették fel a kapcso­latot Kőszegi János igazgatótanítóval, aki eredményesen mun­kálkodott a Batthyány­Strattmann hercegi le­véltár megmentésé­ben. Ő beszélte el, hogy jelen volt, ami­kor a régiséggyűjte­mény gobelinjeit és ritka perzsa szőnyege­it májusban ismeretlen nemzetiségű katonák teherautókon elszállí­tották. A kastélyba be­szállásolt kozákok a híres fegyvergyűjte­2. kép. Kőszegi János (1896-1966), a körmendi Batthyány levéltár megmentője

Next

/
Oldalképek
Tartalom