Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - NAGY ZOLTÁN Iványi Béla szerepe a körmendi helytörténetírásban
dése határtalan volt. Nem véletlenül írta, hogy, ,,mindaz, amit Takáts Sándor részint saját neve alatt, részint Ődöngő Ábel álnéven a Magvar Nyelv évfolyamaiban, továbbá; Rajzok a török világból, Magyar Nagyasszonyok, Szegény magyarok című műveiben a körmendi óriási magyar missilis anyagból közölt, csak mutatvány, csak ízelítő volt, hiszen a körmendi magyar levelek ezer- és tízezer számra várják a bennük eddig eltemetett és kiaknázatlan magyar szó- és kifejezéskincsföltámadását és összegyűjtését'' 6 A magyar nyelvemlékek publikálásában Iványi továbbra is jeleskedett. A korábban (1943) még Körmenden gyűjtött, de a háború után (1947) megjelent Magyar Nyelv több száma is közölt betűhív forrásadataiból. 7 A sok energiát lekötő igényes publikációs munkával párhuzamosan folyt a levéltár rendezetlen újkori anyagának számbavétele is, melyet a helyi sajtó is élénk figyelemmel kísért. 8 „Csak nemrégiben adott beszámolót a Vasvármegye a Körmendi Füzetekről, s már akkor említettük, hogy a megindult munka valószínűleg fel fogja kelteni a történettudományok körében az érdeklődést nemcsak itthon, hanem a határokon túl is. A jóslat első része bevált, mert a közelmúltban valóságos kis tudósjárás indult meg Körmendre, a Batthyány hercegi levéltár felé. Dr. Horváth Kálmán Vas vármegye alispánja a füzetek hatásaira családtörténeti kutatásokba kezdett, Eckhard Sándor dr. egyetemi tanár, a Magyar Szemle szerkesztője, aki a Batthyány család francia kapcsolatai után kutatott, de talált sok adatot, verset, versmásolatot is Balassi Bálinttól Batthyány II. Ferenc feljegyzéseiben. Mályusz Elemér dr. egyetemi tanár nagy örömmel távozott a levéltárból, aki Zsigmond korabeli oklevelek után kutatott, s a talált anyagot azonnal le is fényképezte és másolta. Első tudós fecske a szegedi egyetemről dr. Tóth László tanár, aki magyar nyelvű leveleket tanulmányozott legfőképpen. Áprilisban várják dr. Térffy Béla ny. igazságügyi miniszter látogatását, aki bejelentése szerint postatörténeti kutatásokat kíván folytatni, de a történettudományi szaklapok munkatársai is sűrűn járnak a levéltárba, s a külföldi- németországi - írók levélben keresik fel a Körmendi Füzetek szerkesztőjét dr. Iványi Bélát, aki lelkes örömmel ad útbaigazítást, felvilágosítást a tudósoknak, de magánosoknak egyelőre nem tud rendelkezésre állni. Minden idejét a levelek között tölti, s még a vasárnapi pihenőidejét is a múlt kutatásával tölti. " A Rábavidék 1942. május 3-án megjelenő számában 9 Kőszegi János, igazgató-tanító tollából mindenre kiterjedő figyelmű írás látott napvilágot: „Dr. Iványi Béla most rendezi sajtó alá a körmendi hercegi levéltárban folytatott kutatási eredményei alapján írt munkáit- Körmend történetét, amely munka sorozatban jelenik meg füzetekben. A tudós történész és nyelvész már évek óta rendezi a körmendi Batthyány levéltárt, s ennek a nagyszabású munkának a folyamán 40 000 darab levélnek a rendezését, évszám szerinti csoportosítását, íróiknak nemcsak a felsorolását, hanem az életrajzi adatait is magába foglaló összefoglalását végzi. Már eddig is igen sok érdekes nyelvtörténeti szempontból jelenték emléket fedezett fel. Ezeknek egy része tudományos nyelvészeti folyóiratokban meg is jeleni, különlenyomata is széles körben forog, amivel megint ráirányította a figyelmet az ország egyik leggazdagabb családi levéltárának kincseire. A professzor eme munkája mellett állandó jegyzeteket készít Körmend történetére vonatkozóan, s ezek alapján készül el Körmend történetét magába foglaló munka, melyek első füzete a közeljövőben hagyja el a sajtót. " A korábbi években folytatott intenzív gyűjtőmunka eredményeként Iványi Béla a helyi viszonyokhoz képest nagyszabású könyvkiadói vállalkozásba kezdett, melyet BatthyányI VÁ t< Y 1 BEL A MAGYAR NYELVEMLÉKEK A HERCEG BATTHYÁNY GSALÁD * KÖRMENDI LEVÉLTÁRÁBAN. A körmendi levéltár missilis levelei 2. kép. A körmendi levéltár magyar nyelvemlékeinek közzétételéi már 1941-ben megkezdte 3- kép. A hercegi levéltár középkorra vonatkozó missiliseit még ki tudta adni a háború, alatt Strattmann László herceg bőkezűen támogatott. Körmendi Füzetek címen évente 2-3 füzetből álló forrásközlő kiadványt bocsátott útjára. A teljes sorozat megjelenését részben a háborús papírhiány, illetve a levéltári iratok szétdúlása akadályozta meg. Iványi Béla a „RABAVIDEK" könyv és lapkiadó vállalat nyomdája segítségével megkezdte a levéltár anyagának közzétételét. Az 1-4. szám akadálytalanul jelent meg, előfizetői is rendben megkaphatták. Az 5. füzet elkészült ugyan, de a háborús körülmények miatt már nem kerülhetett a nagyérdemű közönség és a tudóstársak asztalára, így a körmendi középkori missilisek nyomtatott példányai igazi ritkaságnak számítanak. Az 1. szám A Dominikánus levelek és oklevelek a körmendi levéltárban (1942), a 2. szám A körmendi levéltár memorabiliái 0942), a 3- szám a Pázmány Péter kiadatlan levelei (1943), a 4. szám a Képek Körmend múltjából (1943), az 5. szám pedig, A körmendi levéltár missilis levelei (I. rész középkor, 1454-1626) címet viseli 0944). Ezeken kívül A címeres levelek a keszthelyi és a körmendi hercegi levéltárakban, valamint A címeres és egyéb pecsétek a keszthelyi hercegi levéltár tolnai részében 1943-ban szintén a Rábavidék nyomdában jelent meg, és a számozott sorozaton kívül kapott publicitást. Külön kötetben adta ki a Batthyány levéltárban talált magyar nyelvemlékek közül A két Zrínyi Miklós kör-