Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - KUSTÁR ÁGNES - ÁRPÁS KÁROLY Batthyány Erzsébet grófnő arcrekonstrukciója

KUSTAR AGNES - ARPAS KAROLY BATTHYÁNY ERZSÉBET GRÓFNŐ ARCREKONSTRUKCIÓJA A feltárás körülményei A szombathelyi Szent Márton plébániatemplomban, Kiss Gábor és Tóth Endre régészek, 1984 és 1991 között végeztek régészeti és műemléki kutatásokat.

1 1984-ben megállapították, hogy a feltételezhetően Batthyány Erzsébet maradványait rejtő bronzkoporsót az elmúlt évszázadok alatt többször kirabolták, feldúlták; máskor véletlen folytán kiégett. A peremezéssel zárt bronzkoporsót - egyik végét részben kivágva és felfeszítve - feltételezhetően kirabolták. 1995. június 8-án Tóth Gábor antropológus vezetésével a maradványokat exhumálták. A koporsóból kiemelték a megmaradt töredékes és hiányos csontokat, a fellelhető ruhafoszlányokat és egyéb mellékleteket. További vizsgálatokra a mellékletek a Savaria Múzeumba, a csontanyag pedig a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára került.

2 Batthyány Erzsébet grófnő élete Gróf Batthyány Erzsébet azok közé a régi nagyasszonyok közé tartozik, akik műveltségükkel, jó szervezőképességükkel, buzgalmukkal kivívták kortársaik és az utókor tiszteletét.

3 Batthyány Erzsébet (1619-1674) Batthyány II. Ferenc és Lobkowitz Poppel Éva lánya. Apja Sopron megyei főispán, királyi főlovászmester, Dunán inneni főkapitány, ki részt vett a XVI. század végi török elleni harcokban. 1628-ban bárói, majd 1630-ban grófi címet nyert II. Ferdinándtól.

4 A Batthyány család hatalmas szlavóniai birtokai mellé 1524 után szerezte meg Vas megyében Németújvár, Rohonc és Szalónak várát. Az összefüggő területen lévő több mint száz falu birtoklásával a családi birtok súlypontja így Vas megyébe tevődött át. Batthyány Erzsébet hitestársa Erdődy III. György tárnokmester, az országgyűlés több rendbeli választmányának tagja. Négy gyermekük közül három lány domonkos apáca, egyikük a studeniczi zárda perjelnője lett. Egyetlen fiúgyermekük született, Sándor. Erzsébet asszony 1663-ban megözvegyülvén nem gondolt újbóli férjhezmenetelre, bár ezt 44 évesen még megtehette volna.

s Vallásos buzgósága, jótékonykodása a domonkos rend támogatásában, ispotályok alapításában, a szegényeknek tett adományokban nyilvánult meg.

6 1668-ban a szombathelyi Szent Márton-templom újjáépítésének költségeit is vállalta. Ennek köszönhető a templom barokk köntösben való megújulása.

7 Az épületet - megőrizve a korábbi háromhajós templom falait - az átépítés során alákriptázták. Az elkészült új kripta első lakója a „kegyes alapítónő" gróf Batthyány Erzsébet lett, kinek koporsója és sírköve ma is megvan.

8 „ Vándor állj meg, olvasd és csodálkozz! Ebben a sírboltban pihen Erdődy Erzsébet grófnő, született Batthyány grófnő, Szent Erzsébet nevének és erényeinek örököse. Szíve nyughatatlan volt mindenkor, mígnem a halál felszabadítása által központjával Istennel egyesülve elnyugodott. Szabadságát bőkezűségével váltotta meg. Véld róla, hogy pelikán, akinek keble, szíve és lelkülete a szerzetesek szükségletei, a szűkölködők nyomorúságai és legfőképpen az isteni sugallatok iránt mindig nyitva állt. De meg ne zavard pihenését. Esdekelj cirok nyugalmáért és távozzál. '

9 Batthyány Erzsébet grófnő földi maradványainak antropológiai vizsgálata Az antropológiai vizsgálatokat Tóth Gábor (2003) antropológus végezte el. Megállapította, hogy a csontok rossz megtartásúak, töredékesek és hiányosak. A maradványok közül a kissé mállékony koponyát, a sérült állkapcsot és vázcsont töredékeket sikerült a vizsgálatokba bevonni. A klaszszikus antropológiai vizsgálatok során Knussmann

10 és Éry

11 módszerei szerint járt el. A nemi hovatartozás eldöntésére, a koponyán és a vázon 16 jelleget értékelve - a nemi kifejezettség mértéke - 0,69 - megállapította, hogy a csontváz a feminin kategóriába tartozik. A biológiai életkort a belső koponyavarratok elcsontosodása, a szájpad elcsontosodása, a külső kis koponyavarratok életkorfüggő képe és a fogkopás mértéke alapján 40—55 évre becsülte. A bomlás következtében az agykoponya csontjainak mindkét felszíne lemezesen erodált. A bal oldali os parietalén a tuber parietale és a lambda pont között perforálódott oldóclásos felmaródás nyoma látható. A planum occipitale területén baloldalt oldóclásos, horpadt lyuk látszik. A bal processus mastoideus csúcsa letört, a processus zygomaticus szintén hiátussal tört. Az orrcsontok sérültek. A koponya egésze barnásszürke, sötéten elszíneződött. Az arckoponya füstös jellegű elszíneződése a koporsóban bekövetkezett égésre utal. A jobb ramus mandibulaepostmorialisan letört, hiányzik, vége elszenesedett. A jobb oldali fognegyedben a fogak hő hatására széttöredeztek. Az M7-es különálló koronája elszenesedett. A rövid fogívben a bölcsességfogak anatómiailag hiányoznak. Az életben történt fogvesztéseken kívül a felső fogsoríven két cysta vagy abscessus nyoma ismerhető fel. A koponyán deformáció nyoma nem látható, felülnézeti alakja pentago-rhomboid, hátulnézetben ház alakú. A homlok előreugró, a nyakszirt íve curvoccipitális. A szemüreg lekerekedő. Az orrcsontok formája Broca szerinti l-es fokozatú. Az orrgyök sekély, az orrprofil enyhén convex. Az apertúra piriformis antropin, a spina nasalis anterior 2-es fejlettségű. A maxillára erős alveolarisprognathia jellemző, a fossa canina mély. A palatinalis felszínen erős torus palatínus látható. A felső fogsorív alakja széttartó. A metrikus adatokból számított jelzők tükrében a koponya nagyon rövid (M8:M1 =85,03), a hosszúság-magassági jelző szerint közepes (M17:M1=73,05). A koponya szélesség-magassági jelzője szerint nagyon alacsony (M17:M8=85,92), a homlok keskeny (M9:M8=66,20). A morfológiai arcjelző alapján az arc keskeny (M47:M45=91,60), a felsőarc szintén keskeny (M48:M45=56,30). A szemüreg alacsony (M52:M51=80,49), az orrüreg közepes (M54:M55=51,02), a szájpad nagyon kes-