Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - BAJÁK LÁSZLÓ A Batthyány család halotti címerei

OßJT ROHON rajtuk barokk vagy klasszicizáló díszítőelemeket. 5 Barokkos jelleget csak a címerpajzsok ovális formája és barokkrámás keretezése mutat, igaz ezt még Batthyány József 1851. évi cí­merén is megtaláljuk. Több szempontból is különleges em­lék Batthyány Ludovika 1882. évi halotti címere, amely pajzs alakú és kettős házassági címer historizáló díszítőkeretezést kapott. Valószínűleg Bécsben készült, de magyar nyelvű fel­irattal. A díszítetlenség részben talán azzal függ össze, hogy Nyugat-Magyarországon Erdélyhez képest „modernebb" volt a művészeti ízlés, részben pedig azzal, hogy a címerek zö­me nem is magyar, hanem ausztriai műhelyekből került ki. A halotti címerek fő motívumát az elhunyt címere jelenti. A Batthyányaknál, mivel a család herce­gi és grófi ágra tago­lódik, ez alapvetően kétféle lehetett. A család grófi rangú tagjai által szinte vál­tozatlan formában ma is használt címert 1481-ben Hunyadi Mátyás adományoz­ta Batthyány Boldi­zsárnak (fi510). A címer, amelyet II. Ulászló 1500. de­cember 12-én válto­zatlan formában megújított egy ke­rektalpú pajzs kék mezejében egy ma­gas természetes szik­lát ábrázol, amelynek tetején egy fehér pelikán a fészkében csőrével a mellét tépve, a vérével a fiait eteti. A hegy sziklái közül egy arany oroszlán emelkedik ki, amely a szájában arany markolatú pallost tart. Az 1630. évi grófi címerben az oroszlán a hegy előtt egy zöld hármas halomból növekszik. A pelikánt váltó új sisakdíszt viszont, amely növekvő koronás sárkány, amely egy arany kettős keresztet tart, később alig használták, ugyanis a grófi rangú családtagok sisakdísz helyett inkább rangkoronával fedték a címerüket. A Batthyány-Strattmann hercegi címerben, a szikla tövé­ben bolthajtásszerű barlang van, és a barlang alját borító víz­ből növekszik egy kétfarkú arany oroszlán, amely a szájában szablyát tart. A pelikán olyan, mint a grófi címerben, azon­ban a pajzs fölött már öt sisakdíszt találunk. Az első egy ko­ronás ezüst oszlop, a második a pajzs oroszlánja, a harmadik vörös hercegi korona arany kereszttel, a negyedik a pajzsbe­li pelikán, az értődik egy fasces - összekötött vesszőnyaláb ezüst bárddal és aranyhegyű lándzsával. A pajzstartó kétol­dalt egy-egy kifelé néző természetes színű szárnyas ló - pe­gazus -, amelyek egy-egy zászlós lándzsát tartanak. A jobb oldali zászló négyszögű vörössel szegett arany, amelyen ­Lotharingiai - I. Ferenc császárra utaló koronás F. I. betűk vannak, míg a bal oldali zászló arannyal szegett vörös M [ária] T [erézia] betűkkel. A címer alatt jelmondat van, amely állító­lag az 1481-es címerszerzőtől, Batthyány Boldizsártól ered: A-.i "*-. .-" /-'; '/',; ' 'T'A .* • 1. kép. (VI. tábla 4. kép) Gróf Batthyány Lajos nádor ( 1696-1765) halotti címere. Papír, festett. .fidelitate et fortitudine [hűséggel és báttorsággalj". A címert hercegi korona alatt hermelinpalást övezi. A két alapvető címertípust a gyakorlatban számos változat­ban használták. Pajzstartóval vagy anélkül, sisakdísszel vagy rang- illetve lombkoronával. Batthyány Lajos nádor (fl765) cí­merpajzsán, aki az újabb keletű életrajzi lexikonok állításaival ellentétben, nem viselte a hercegi címet, grófi rangkorona he­lyett lombkoronát találunk, ugyanakkor a címerfestő a sisak­dísz hiánya ellenére sisaktakarót is festett, ami heraldikai hi­ba. A pajzsot ezen kívül rendjelek is díszítik, ugyanis néhány magas rangú rend - Aranygyapjas Rend, Szt. István Rend stb. - szabályzata engedélyezte a megadományozottnak, hogy a r __ birtokolt rendjeivé­Herczeg Biltlyíiy PíilöpT nyekkel feldíszítsék a címereiket. Ugyan­ezt láthatjuk Bat­thyány Fülöp (fi870) hercegi cí­meren is. A lombko­rona és a rangkoro­na használata a ké­sőbbi címerek eseté­ben is meglehetős esetlegességgel vál­l \ ^ lakozik. A grófi ran­L \ IO 1 gú családtagok cí­Szül. 1781. Nov. 13. Eeg&alt 1870. Jul. 22. JM , "^^— nM^— merem csak egy he­lyen találunk sisak­díszt, mégpedig gr. Batthyány Magdol­náén (fl807), aki meglehetősen rejté­lyes hölgy, mixel nem szerepel a hivatalos Batthyány családfákon. Címere is szokatlan, mivel pelikános sisakdíszt mutat, ami leginkább a Batthyányak bárói címerével vethető össze. A család hercegi ágának hercegi rangú tagjai, valamint azok házastársai a hercegi koronával és hermelinpalásttal fe­dett hercegi címert használhatták. A Batthyány-Strattmann hercegeket a németül szokásos Herzog [herceg] helyett a Fürst [fejedelem] titulus illette meg. A „fejedelmi rangot" mu­tatja, hogy a Batthyány hercegek a címerükön hercegi koro­nát, hermelinpalástot használhattak, valamint, hogy pénzve­rési joguk volt. Az ilyen örökletes hercegek címe a főméltó­ságú [celsissimus] volt. A lentiek tükrében különösnek kell neveznünk gr. Batthyány Fülöp (|1795) címerét, amely a grófi címert hermelinpalásttal és 11 ágú hercegi rangkoroná­val ábrázolja. A katonai pályán a tábornoki rangig - generá­lis főstrázsamester - jutó Fülöp Batthyány Lajos nádor legki­sebb fia volt, így nem örökölte a hercegi címet, azaz nem használhatta volna a hercegi címert sem. Úgy tűnik tehát, hogy a második, illetve a harmadik Batthyány herceg idején, a család hercegi rangjának heraldikai következményei még nem voltak teljesen tisztázottak. A tábornok címerének má­sik érdekessége, hogy az ő címerét a katonai dicsőség jele­ként trófeumok díszítik. A család nőtagjai, illetve a Batthyányak más családokból származó feleségei rendszerint egyesített, ún. házassági címert 2. kép. (VI. tábla 5. kép) Herceg Batthyány Fülöp (1781-1870) halotti címere. Papír, festett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom