Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - BENDA BORBÁLA - KOLTAI ANDRÁS Batthyányak udvari zenészei (1627-1664) - Adattár

BENDA BORBÁLA - KOLTAI ANDRÁS A BATTHYÁNYAK UDVARI ZENÉSZEI (1627-1664) ADATTÁR Batthyány I. Ádám (1610-1659) korának magyar főrendjei közül az egyik legjelentősebb levéltári forrásanyagot hagyta maga után. Az általa megkövetelt kiterjedt írásos ügyvitelnek, az iratok gondos megőrzésének és viszonylag szerencsés megmaradásának köszönhetően számos összeírás maradt fenn udvarának tagjairól, valamint várainak és uradalmainak alkalmazottjairól a XVII. század középső évtizedeiből. Ezek az iratok természetesen bőségesen tartalmaznak adatokat az udvarhoz tartozó zenészek alkalmazásáról és fizetéséről is, olyannyira, hogy adattárunkban nem is dolgoztunk fői minden forrástípust, csupán a konvenciókat, illetve azokat az összeírásokat, amelyek a leginkább rendszeresen és teljességre törekvőén készültek. Ilyenek voltak az udvari fizetési jegyzékek, valamint a németújvári és rohonc-szalónaki uradalmak prebendajegyzékei, amelyek az ezekben a várakban tartózkodó udvariak adatait is tartalmazzák.

1 Az adattár időhatárait elsősorban a források jellege határozta meg. Batthyány Ádám udvaráról az első olyan összeírás, amely zenészeket is fölsorol, 1627-ből maradt fönn. Az 1620-as években, apja, Batthyány Ferenc (1573-1625) udvarában a források csak egyetlen zenészt említenek, Lantos Ulrikot,

2 és özvegye, Lobkovicz Poppel Éva (1585/1590-1640) önálló udvarában sem voltak muzsikusok. A Batthyány Ádám idejében szokásossá vált összeírásokat viszont bizonyos mértékig halála után is tovább készítették, fiainak, Kristófnak és Pálnak udvaraiban. Ezért adattáainkba az 1659 utáni öt évből származó, zenészekre vonatkozó adatokat is közöljük, egészen 1664-ig. Mindezeknek megfelelően adattárunk négy részből áll. Az első a fönnmaradt konvenciók, azaz a Batthyány Ádám és az egyes muzsikusok között létrejött szerződések adatait tartalmazza. A konvenciók rögzítették a szolgálat kezdetének időpontját, valamint az azért járó fizetést, amely készpénz mellett különféle természetbeni juttatásokból állt. Adattárunk csak a pénz- és a posztófizetési adatokat tartalmazza, mert leginkább ezeknek van társadalmi rangjelző szerepük. Néhány konvenció több másolatban is fönnmaradt, némelykor egymástól eltérő dátummal. Ezért az egyes másolatokat mind külön tételként vettük föl az. adattárba. A második rész tartalmazza a rendszeres összeírások és jegyzékek adatait, kronologikus rendben. Ezek közül a legfontosabbakat a prebendások összeírásai, vagy más néven orclináriumok jelentik. Ezek Batthyány Ádám birtokigazgatási reformja nyomán, 1634-től évente készültek - az 1630-as évek közepére kialakult rendszer szerint a rohonc-szalónaki kettős uradalomban május 17-én, Németújváron pedig augusztus 17-én -, és azt tartalmazták, hogy az uradalmakhoz, tartozó alkalmazottak mennyi fizetést, illetve milyen élelmiszerjárandóságot - prebendát - kaptak az uradalomtól. Mivel az élelmiszert az udvarnép is az uradalomtól kapta, a németújvári, illetve a rohonc-szalónaki várak prebendajegyzékei tartalmazták az udvarhoz, tartozókat is, arra az esetre, amikor ott tartózkodtak. Az ordináriumok éves kiadásának Batthyány Ádám alatt megszokott naptári rendje fiai alatt nem folytatódott, viszont Kristóf 1659-ben, 1662-ben és 1663-ban az összes uradalmat felölelő generális ordináriumokat készíttetett. Az összeírások másik fontos típusa volt az udvari fizetési jegyzék, amely azt tartalmazta, hogy az udvarhoz tartozók hány lóval szolgáltak, és erre, illetve tisztségükre mennyi fizetés járt egész évre pénzben és posztóban. Az elsőt 1641ben Batthyány Ádám saját kezűleg írta. Ettől kezdve minden évben szeptember 24-i, majd 1647-től január l-jei dátummal állítottak össze ilyen jegyzékeket. Batthyány Ádám idejéből az utolsó 1654-ből maradt fönn, de halála után 1659 és 1664 között szintén készültek hasonló jegyzékek. Olyan évekből, amikor az említett rendszeres összeírások még, vagy már nem készültek, fölvettünk adattárunkba néhány másfajta típusú összeírást is: posztó- és abrakpénz fizetési jegyzékeket Batthyány Ádám udvartartásának első éveiből (1627-1633), valamint mustrajegyzékeket Batthyány Kristóf és Pál idejéből (1663-1664). Utóbbiak alapvetően az urak számára fegyveresen szolgálók - köztük az udvari sereg tagjai - nevét, illetve lovaik számát tartalmazzák. Batthyány Pál udvaráról, illetve zenészeiréll például csak egy ilyen, 1663. jún. l-jei dátummal ellátott mustra szolgál fölvilágosítással. A földesúri famíliában a zenészek - a mezeiek és a háziak egyaránt - az udvar tagjainak számítottak, és az összeírásokban is így szerepelnek. Csupán a 1634., 1635. és 1636. évi rohonci prebendajegyzékek sorolták föl a muzsikásokat - a mesteremberekkel együtt - a rohonci várnép között, ami csak annyit jelez, hogy az udvar akkoriban Rohoncon tartózkodott. Később csupán néhány kivételes esetben fordultak elő egyes zenészek valamelyik vár népéhez sorolva. Adattárunk természetesen ezeket is tartalmazza. Egyébként a muzsikások csoportbeosztása az eredeti forrásokban többféle változatban szerepel. Előfordul a „trombitások", a „trombitáisok, síposok és dobosok"és a „trombitások és mesteremberek" csoportmegnevezés is. Ezeket mindenhol értelemszerűen „ muzsikásokra " javítottam. Az adattár harmadik része az első két részben előforduló zenészek névmutatója, amely dátum szerint utal a konvenciókra, illetve az összeírásokra. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Magyarországon ebben a korban - főként a közrendűek körében - még nem voltak szilárdan kialakult családnevek, hanem az esetlegesen örökölt családnév szerepét könnyen átvehette a foglalkozásnév. A Batthyány-lev éltár forrásaiban szereplő udvari zenészek esetében ez majdnem mindig így volt. Azonban ahol csak tehettük, az egyes zenészeket családnevükkel tüntettük föl, de zárójelben közöljük foglalkozásukat - hangszerüket - is. A névmutatóban pedig minden esetben a foglalkozás - hangszer - nevénél is elhelyeztünk utalótételt. A negyedik részben egy táblázatos összeállítás található a második részben közölt összeírásokból kiolvasható hangszeregyüttesekről.