Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA Balassi Bálint barátsága Batthyány Boldizsárral és fiával, Ferenccel

Balassi és Batthyány Ferenc útjai az 1593-ban meginduló tizenöt éves háború viharában váltak szét. Kibontakozó barátságának a költő Esztergom falainál történt hősi halála vetett véget. Az ifjú Batthyány nem volt ott az ostromló seregben, ám Mátyás főherceg az Esztergom melletti táborból, 1594. május 12-én küldött levelében, meghívta őt június 1jére, a táborban tartandó országgyűlésre.

69 Az országgyűlés végül elmaradt, de Batthyány Ferenc bizonyára odaért a kitűzött időpontra. Éppen akkorra, amikor a május 30-án meghalt Balassi Bálintot már felravatalozták. Batthyány Ferenc és közeli barátai többnyire házasság előtt álló, fiatal férfiak voltak, akik felismerték, hogy eltávozott atyai barátjuk versei a saját szerelmi érzéseik szépen való kifejezésére is alkalmasak. Egymáshoz írt leveleikben néha idéztek Balassi szerelmi verseiből. A versidézetek először Enyingi Török Istvánnak Gyulafehérvárról, az erdélyi országgyűlés idején, 1595. december 23-án kelt levélében bukkannak fel: „Azmit mind kegyelmednek meg kellene írnom, nincs annyi üdőm hozzá, s minthogy az levél is kézről-kézre jár, jobb, ha Isten engedi, magamtúl érti kegyelmed. Semmi, uram, lölkig eltitkolva nem lész tőled. De mégisMi dolog, Úr Isten, hogy az kegyesen kívül senki nem tetszik, De mi oka valyon, hogy csak ez kegyesen lölköm így bal, vész, esik, Ezen kívöl senkit a lölköm nem áhít, mert csak érte kínlódik. Nem köll arany lánc, sem penig víg tánc, nincs semmiben kedvem."

70 Az idézetek forrása az LV. számú Balassi vers első strófája, és a „Siralmas nékem idegen földen''kezdetű, XIII. számú vers hetedeik strófájának második sora. A levél e mondatokkal zárul: „Az szegén leányom s az lovam felől hogy ír kegyelmed, adja Isten, hogy az kegyelmed jó gazdaságát mind magam, leányom, lovam megszolgálhassuk. Az én bizodalmas asszonyomnak sok szolgálatomat ajánlom. Sok jókkal áldjon az jó Isten, uram, s láthassalak jó egészségben, azt kívánom Istentől. írtam Gyulafejérváratt, 23. lObris 1595. Kegyelmednekjóakaró, igaz szolgája: Török István" Enyingi Török István másik levelében, amely 1595. december 25-én, „Karácsony napján " kelt, néhány szót idéz a „Valaki azt hiszi"kezdetű, X. számú Balassi-vers 8. strófájának első sorából: „Az kesztyőt az minémő vastagsággal vagyon, mintha esmérném szabású, hogy soha nem vágták az Rába berkét benne. Éljen, éljen sokáig, víg légyen, s oly gratiosa légyen, kegyelmedé non pensas. "

71 A verssor a Balassa-kóclex szerint így hangzik: ..Éljen, inkább éljen, víg légyen" A levél utóirattal zárni: „Ezelőtt harmad nappal írtam kegyelmednek levelet, nem tudom, ez ér-e előbb föl annál kegyelmedhez. Áldjon meg sok jókkal az Isten, uram. írtam karácsony napján Gyulafejérváralt, 1595: Semmi bizonyos napot az én menyegzőm napjainak nem írtam. Ha Isten kiviszen, uram, meglássuk. Bizony, uram, mint magamban, szintén úgy kegyelmedben énnékem kétségem nincsen. Az szekeret csináltassa meg kegyelmed az én szolgálatomért. " Az idézetek mögött az a szerelmi kapcsolat sejthető, amelynek eredményeképpen, 1596 tavaszán, Enyingi Török István feleségül vette Batthyány Ferenc húgát, Dorottyát (1580 k.-l607). "

2 Török István feleségének nemcsak Balassi, hanem Rimay János egyik, Petrarca szonettek nyomán írt versével kedveskedett. Ez az „ Örülhetne szívem, látván nagy szépen erdő, hegy, völgy zöldellik" kezdetű ének, amely a Balassa-kódex Rimay verseit tartalmazó részében is szerepel, egy papírlapra másolva maradt fenn a Batthyány-levéltárban. Hátlapján levélcímzés olvasható: „Spectabili ac Megnificae Domine domine Dorotheae de Batthian, spectabilis ac magnifici Stephani Török consorti etc. Dominae mihi gratiosissimae. >73 Nádasdy II. Tamás (15??-l620), akinek Rimay János 1596ban a Balassi fivérekről írott „Epicédium"-oi ajánlotta,

7

' 1599ben, pápai jóváhagyással, feleségül vette negyed ízi vérrokonát, Pethő Zsuzsannát. Ennek évekig tartó hűtlenségi per lett a következménye. Somogyi István 1604. január 10-én vádló levelet írt Nádasdy ellen, amelynek érvelésében Balassi Bálint házassági pőrére is hivatkozott. Úgy vélte, hogy a hazai törvények szerint a pápának semmi joghatósága sincsen Magyarországon, s ezért nem szüntetheti meg a hűtlenség bűnét. Az udvari kamara 1605-ben azt híresztelte, hogy Nádasdy Tamás törökké lett.

75 Húsz évvel korábban Balassit is ezzel rágalmazták meg! A támadásoktól elkeseredett Nádasdy l605- május 26-án, Kőszegről írt levelet Batthyány Ferencnek, amelyben Balassi versciklusának LVII. verséből, a 7. strófa utolsó sorát önmagára vonatkoztatva idézte: „Akármint hányjam epességemet, hetvenhét eszemet, de mind sok írásom, szóm, siralmom, lángotn, szolgálatom csak károm, egy nap csak fölakasztanak. "

7f> Amikor 1604-1606 közt Batthyány Ferenc Lobkowitz Poppel Évának írogatta udvarló leveleit, már nem csak a versekből, hanem Balassi komédiájából is idézgetett sorokat." Általában németül írt leveleibe vegyítette a magyar mondatokat, azonban maradt egy 1606 korüli fogalmazványa is, amely teljes egészében magyar nyelvű, s minden részletében Balassitól való centókból áll: „Én édes, szép nagyságos asszonyom, az nagyságod levelét százszer megolvastam és ezerszer megcsókoltam. Nagyságod meghiggye, hogy én egyedöl csak nagyságod szolgája vagyok, és semmit sem kévánok ez velágon, csakhogy nagyságod nékem mindenkor jóakaró nagyságos asszonyom légyen, mert nékem nagyságodnál ez világon több nincs, és én nagyságodat úgy tartom, mint az két szemem velágál, és nagyságodon kívül nékem ez velág szépsége sem kell, sem vigassága, és csak egyedül nagyságod az én szivemnek királné asszonya. Tudom, hogy énfelőlem talánd sokat mondnak az emberek, de az Isten tudja, senki igazán semmit nem mondhat, mert bizonságom az menny, az föld és a szerelem, hogy én csak, egyedöl az nagyságod szerelmébe élek, és mind magamot, mind fejemet, lölkömet, életemet csak egyedöl az nagyságod kedvébe és kegyelmébe ajánlottam; mast is csak . az nagyságod kegyelmességét várom. Kérlek is, ha Istent s az jó szerencsádat szereted, hogy engemet mindenkor jóakaró rabodnak tarts. Óh, vajha az Isten azt adná érnem, hogy valaha nagyságodat láthatnám, akkor meglátná nagyságod, ha nagyságodé vagyok-é, avagy másé, mert nagy kölömbség vagyon az igaz szerelem között és az hamis szerelem között, mert azki igazán szeret, csak egyet szeret. Nagyságodnak egy gyűrűt és egy íneket köldtem az gyűrű mellett, ez mellett magamat az nagyságod jó kedvébe ajánlom, "

7H Batthyány Ferenc kölcsönzött verssorokkal való udvarlásba családtagjai és udvari emberei is besegítettek. Ök azonban csak a pásztordráma szövegére tudtak hagyatkozni. Anyja, özvegy Batthyány Boldizsárné Zrínyi Dorica (1550-1620) így kedveskedett majdani menyének l605. április 12-én kelt levelében:

79 „Az