Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA Balassi Bálint barátsága Batthyány Boldizsárral és fiával, Ferenccel
számba menő könyvet is, még 1584 előtt, ő adhatta az akkor még protestáns Balassi Bálint kezébe. Úgy véljük tehát, hogy eddig vázolt feltevéseink közel járhatnak a valósághoz, s ezért Batthyány Boldizsár könyvgyűjtői tevékenységére úgy tekinthetünk, mint amely nagyban hozzájárult Balassi költészetének megújításához. Batthyány Boldizsár jelmondata is lehetett volna a Balassi portréján szereplő „Arte et Marte" felirat, hiszen tudományos és művészeti érdeklődése mellett a vitézi életben is jeles dolgokat vitt végbe. 43 A törökök elleni sikeresen harcolt 1578-ban Kanizsánál, 1580-ban a gobornoki vár romjainál. 1587. augusztus 19-én, Dersffy Ferenccel és Nádasdy Ferenccel együtt, nagy győzelmet aratott a törökök felett Sárkányszigetnél, a Zala vármegyei Hahót mellett. Nicolaus Gabelmann (15??—1596), csepregi iskolamester latin nyelvű ódát írt a csatáról, amelyet korábbi művéhez a Monomachiá\\oz csatolva, Batthyány Ferencnek dedikálva adott ki. 44 Ugyenez a Gabelman jegyezte fel naplójába Balassi Bálint halálát is. HS Később Fridericus Latomus is megírta a csata történetét. 46 Balassi 1589 októbere és 1591 eleje közt hosszabb időt töltött Krakkóban. Itt értesülhetett arról, hogy 1590. február l-jén, Németűjvárott meghalt atyai barátja, Batthyány Boldizsár. 1 " Ő akkor, 1590 elején még arra számított, hogy a lengyelek hadjáratot indítanak az ukrajnai végeken a törökök ellen. Hivatalosan is felkérték katonák toborzására. 48 Fennmaradt Kürtössy Zsigmondnak 1590. április 16-án írt, óvatosan fogalmazott toborzó levele. 49 1590 őszén azonban már nyilvánvaló lett, hogy a sokak által várt törökellenes hadjárat elmarad. Aki vitézkedni szeretett volna, annak Magyarország felé kellett vennie eztán is az útját. Balassi tehát Krakkóban töltötte az idejét, mert korábban azt ígérte, hogy négy esztendeig távol marad hazájától. Öccsének írt levele szerint hazulról hiába várt hozzá méltó katonai megbízatást: „Ne véljen uram senki oly bolondnak, hogy ha ott kinn tisztességesen szolgáltatnának vélem, hogy örömesben az szolgálatban, mint az versfaragásban nem foglalnám az elmémet. De ha nem szolgáltatnak vélem, medgyekP Az hibhei bíróságot végyem-é fel? Nem illik. Megházasodjam-é? Annak ellent mondtam. Azért uram így lévén az dolog, hogy meg sem házasodhatom, s az szolgálatra sem lévén hivatalom, nem jobb-e, itt kisebb bosszúsággal s elmémnek vékony törődésével urakkal s hercegekkel való nyájasságban az időrnöt elmúlatnom, mint otthon csak az sanyarsághan és morgolódásban? Bezzeg, ha valamely szorgos gondot bíznának reám, mint Tatát vagy Palotát, ahol kínkíntelen distrahálnom [nyugtalanítani] kellene elmémet az virtus gyakorlásra, elbadnám Krakkót érette; s úgy el is távoztathatnám az emberek rágalmazását, mert az mindennapi munka és fáradság az testet is megszelídítené, az gondviselés penig az elmémet is megenyhítené azhívolkodáshan, ..." ,0 Balassi Krakkóból vette fel a kapcsolatot majdani barátjával, a 17 esztendős Batthyány Ferenccel (1573-1625), Boldizsár fiával, akit akkor még személyesen nem ismert. 1590. november 11-én innen küldött ajánlólevelet egy lengyel vitéz érdekében. 51 A levél fordulatai jól érzékeltetik azt, hogy miként lehetett a hűbéri függőség jegyében fogant magyar szóhasználatot a költészetben a szerelmi szolgálatra, illetve rabságra is alkalmazni: ..Tekintetes nagyságos úrnak, Batyány Ferenc uramnak, énnekem jó nagyságos vitéz uramnak adassék, ez levél. Tekintetes Nagyságos vitézlő úr! Az szolgálatom ajánlása után áldom az Nagyságod életét. Ez levélvivő lengyel ifjú, aki az Nagyságod' idvözült atyjának nevendéke, keresi meg Nagyságodat, hogy Nagyságodnak, is szolgáljon; miérthogy szinte úgy szerette meg az udvarába lakni, mint az galamb azt a házat, ahol mézes búzával szokták tartani. Kérem Nagyságodot én is, mint esméretlen Nagyságos urarnot, Nagyságod légyen jó kegyelmes ura, terjedjen evvel is az Nagyságod jó híre-neve, hogy ilyen messze földről, idegen országbéliek is szolgálják Nagyságodot. Oztán bizony, ha a kiváltképpen való jóakarat nem vezérlené Nagyságodhoz, az szegénség innen ki nem kíszerítené, mert igazán mondhatja Sándorkint, hogy nem bánt szegénség, mert- ez itt benn is jó nemes ember gyermeke, mind értéke, böcsülete, igaz, eléggé megvagyon. - Azért könyörgök én is Nagyságodnak, hogy az minemű jóval Nagyságod ez János uramhoz lészen, az Nagyságodhoz való jó szívért és az idvözült uram atyádnak való szolgalatjáért, azt az jót többítse meg Nagyságod e jámboron, én érettem, ilyen hazája hagyott nyavalyás szolgádért s rabodért; hadd tessék meg, hogy nemcsak azoknak fog könyörgések Nagyságodnál, azkik szolgálták és szolgálják Nagyságodot (kiknek igazság szerint is tartozik Nagyságod jóval lenni), hanem azoknak is, azkik szolgálni akarják Nagyságodot, noha ez ideig nem szolgcdhattáik; kiknek noha semmi jóval nem adós Nagyságod, de azért, ha érdemök előtt meghallgatja Nagyságod könyörgésököt, inkább tündöklik, vele az Nagyságod embersége és vitézlő úrfi természete. Azért lássa Nagyságod s cselekedje azt, azmi Nagyságodhoz illik, kién én is, amíg élek, szolgálom Nagyságodot. Isten éltesse Nagyságodot, s vezéreljen az atyád nyomán, az ő lelkével, nevének dicséretire, hazádnak épületire s magadnak minden lelki-testi jovaira, s légy nagy vitéz! Amen. Datum Krakkó, Szent Márton napján az új szerint, 1590 esztendőben. Nagyságod' szolgája a Balassi Bálint LDBG'"> 2 Külön érdekessége a levélnek az, hogy Balassi Ilosvai Péter Nagy Sándorról szóló históriás énekéből idézett egy fél sort: Vagyok Alexander, nem bánt szegénség, Sem kalmár nem vagyok, kinél fösvénség, De, tudjátok, vagyok királi felség; Azért bennem nincsen tekéletlenség. 53 Balassi e levelének záró kívánsága, a „légy nagy vitéz!" csak később kezdett valóra válni. Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró Carolus Clusiussal folytatott levelezésében több ízben is hírt adott Batthyány Ferenc életének alakulásáról. 1590. szeptember 4-én, Zágrábból: „Batthyány nagyságos úr fia hajóval elutazott, hogy lássa Velencét és Padovai. A dalmát partokról indult útnak és a napokban érkezett vissza épen, egészségesen. Ezután azonban - mint ő maga mondja - a lovaiban s vadászkutyáiban leli örömét. " Rimay János (1569-163D éppen ekkoriban, 1590. június 10-én, „Pünkösd napon" ina első ismert levelét Thelegdy Pálhoz, Kisvárdára, mégpedig a „Csáktornya mellett való, Vidóc nevű falucskában "s többek közt úti tervét ismertette: „Magam állapatja, most ebben áll, hogy itt bátyám és anyám házánál lakom. Az más héten, Isten egészségem adván, Velencében