Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - LADÁNYI-BENEDIKT ILDIKÓ Mindennapi élet a körmendi várban - Francsics Gáspár körmendi kapitány levelei l648-l650-ben

ott fönn fog késni, és maga akar az kótyavetyén lenni, legyen minden veszteségben ... Avagy ba Nagyságodnak tetszik, talán jobb is lenne, az kótyavetye lenne meg. Az Nagyságod ajándékját adják ki, az mit Nagyságod fog parancsolni. Az mit azon kívül akar Nagyságod vásároltatni, küldene bizonyos embert alá ide vásárolgatni, én mindenben Nagyságodtól várok. "

56 Sajnos azonban nem csak török katonák estek fogságba, hanem gyakran megesett ez a magyar vitézekkel is. 1646. március 6-án a körmendi sereg Németfalunál, Zala megyében portyázott, ahol a törökök súlyos vereséget mértek a magyarokra. A körmendi sereg l645/l646-os veszteséglistáján 68 halott és 25 rab szerepelt név szerint.

5

" A fogság és a rabokra mért sarc megfizetése gyakran 3-4 évig eltartott. Ezt bizonyítják a körmendi kapitány jelentései is. Francsics Gáspár 1648-1650 közötti leveleiből tudjuk ugyanis, hogy a rabok közül hatan: Török György. Piperczicz Matthe, Kovács Balázs, Molnár János, Horvát János és Gombos István még abban az időszakban is török fogságban sínylődött, vagy szabadulásáról éppen akkor adott hírt a kapitány.

5S Rajtuk kívül a körmendi házösszeírás megjegyzése alapján Dénes Jánost is a még fogságban lévők közé sorolhatjuk, akinek neve ugyancsak szerepel az l645/l646-os veszteséglistán.

59 A sikerrel megvívott ütközet és a mindennapok fáradalmai után a körmendi kapitány nem sajnálta az iclcőt a pihenésre, regenerálódásra sem. A korban bevett szokás volt, hogy azok az emberek, akik megtehették, néhány hetet a közeli gyógyvizeknél töltöttek, ott keresve gyógyulást különféle nyavalyáikra. Míg a hévizeket jobbára kora tavasszal, a savanyúvizeket inkább nyáron látogatták. A rossz, egészségtelen táplálkozás - sok bor és hús fogyasztása - miatt ugyanis sok volt a köszvényes beteg a katonák körében. Arra, hogy maga Francsics Gáspár is valamilyen mozgásszervi betegségben szenvedett, 1648. október 19-i leveléből következtethetünk: „vagyon már egy hete, hogy csak az házbul sem mehettem ki, hanem mind az egy fenéken feküdtem. 1649-ben már május 4-i leveléből kidéiül, hogy a fürdőbe készül: „magamnak is el kell mennem Istennek segítségéből az Balfi fii reléiben '

r,/

, azonban már ekkor úgy érzi, hogy késésben van. A fent említett egerszegi harci cselekmények miatt mégis kénytelen volt utazását későbbre halasztani. 1649. május 26-i leveléből - amelyben beszámol az egerszegi vásárt megütni készülő törökök felett aratott győzelméről - kiderül, hogy még mindig Körmenden tartózkodik. Éppen ezért kérte a főkapitányt, hogy a kótyavetyét sürgősen intézzék el, mert „az Balfi fürdőbe kellene sietnem, az idő eljár".

62 A savanyúvizet azonban nem csak fürdőzéshez használták. Betegségei gyógyulása érdekében a körmendi kapitány - kortársaihoz hasonlóan - szívesen fogyasztotta. „Noha már hideg leszen, innom kell az savanyú vizet, mert érzem belül beteges cdlapotomat. '

6Í - írja Francsics Gáspár 1649 augusztusában. Francsics Gáspár leveleiben is nyomon követhetjük, hogyan zajlott Körmenden a gyógyítás. Mivel Körmenden orvos nem volt, a sérülteket borbélyokhoz, vitték, akiknek nagy gyakorlatuk volt a hadi sérülések kezelésben. Ha a katonák közül valakinek komolyabb baja lett, amit már helyben nem tudtak orvosolni, akkor Batthyány Ádám borbélyát vagy nagyon súlyos esetben orvosát hívták hozzá, és a főkapitány németújvári patikájából kértek orvosságot a sérült számára.

64 Mindezekből jól látható, hogy a rendelkezésünkre álló, fennmaradt jelentések, a várkapitányok kiterjedt levelezései elsőrangú források a törökök árnyékában élő, XVI-XVII. századi magyar lakosság mindennapi életének jobb megismeréséhez. Képjegyzék 1-2. kép. Francsics Gáspár levele Batthyány I. Ádámhoz, 1649. július 7. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum Ht. 90.1.465 3-4. kép. Francsics Gáspár levele Batthyány I. Ádámhoz, 1649. július 11. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum Ht. 90.1.467 ILDIKÓ LADÁNYI-BENEDIKT ALLTAGE IN DER KÖRMENDER BURG - DIE BRIEFE DES GÁSPÁR FRANCSICS, DES KÖRMENDER BURGKAPITÄNS 1648-50 Gáspár Francsics, der Hofrichter von Ádám Batthyány I., wurde nach dem Tode von András Hidassy im Jahre 1643 Könnender Burgkapitän. In dieser Studie sind die Briefe des Kapitäns, aus den Jahren 1648-50 an den Oberkapitän Adam Batthyány I. adressiert, aufgearbeitet. Aus den 60 übriggebliebenen Berichten der Missilis-Sammlung des Batthyány-Archivs suche ich Antwort auf die Frage, wie das Leben der Könnender in der zweiten Linie der Verteidigungslinie und das des Burgkapitäns Francsics, sowie das Schicksal der Könnender Soldaten während der immer häufiger gewordenen Kämpfe entlang der ungarischen Grenzfestungen trotz des Frieclensverbotes - davon berichteten auch türkische Chroniken - verlief. Aus seinen Briefen wird ersichtlich, dass er außer seiner militärischen Tätigkeiten auf zahlreichen anderen Gebieten seinen Mann stehen musste. Die Vielfalt der Organisationsaufgaben war begründet, denn Könnend, als Verwaltungszentrum, nahm eine besondere Rolle im Leben der Region ein. Aufgrund der Vielfalt seiner Aktivitäten erfahren wir nicht nur über das Leben des Kapitäns, sondern auch über das der Bewohner der Burg aus verschiedensten Perspektiven. Seinen Berichten können wir Informationen über den Zustand der Burg, der Zusammensetzung der Soldaten erfahren, bzw. bekommen wir auch Angaben darüber wie der Schutz des Gebietes um die Grenzhäuser, die gegen Kanizsa verstoßen haben, organisiert wurde, wie die Kapitäne einander über türkische Bewegungen und Pläne informiert haben, bzw. wie in diesen gefahrvollen Zeiten die Soldaten ihr Leben gelebt hatten.