Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - BENDA BORBÁLA Batthyány I. Ádám (16l0-l659) udvara az asztali rendtartások tükrében

„uraimék"- e két csoportjának egy része állandóan - „continuus" - az úr mellett tartózkodott, másrészük viszont saját házánál lakott - „házi uraimék" -, és hívásra csatlakozott az úr kíséretéhez vagy tett neki valamilyen szolgálatot. Az „uraimékat" az udvari rangsorban a lovas ifjak, vagyis a két lóval szolgáló étekfogók követték. Ők nem rangban, hanem szolgálati éveik számában különböztek az „uraiméktól", ami egyben azt is jelentette, hogy bizonyos kor vagy szolgálati idő után az ..uraimék." közé léphettek elő - hacsak el nem hagyták közben az udvari szolgálatot. Az udvari rendben az étekfogók után az mások következtek, akik természetesen nem voltak azonosak a familiárisok közrendű származású inasaival. Ezeket a nemes inasokat, vagyis jómódú birtokos családokból származó tizenéves gyermekeket - az étekfogókhoz hasonlóan -, nevelkedni, tanulni adták be a főúri udvarokba. Némely inasok ugyancsak lóval szolgáltak, mint az étekfogók, és csupán feladatköreikben különböztek azoktól: míg az étekfogók egyik fontos kötelessége az asztali szolgálat volt, az inasok elsősorban az úr körüli belső szolgálatot látták el. Erdélyben a fejedelem körüli személyes szolgálatot az ún. bejárók látták el, akik között inas éppúgy volt, mint lovas ifjú. Az „udvar népe" közé tartoztak még a szakácsok, a muzsikusok, továbbá néhány mesterember, a csatlósok, lovászok, kocsisok, udvari lelkészek, és az orvos. A várbelieket két, jól elkülöníthető csoportra lehet osztani: az egyik tagjai az úr gazdaságában dolgoztak, a többiek a várak őrzésével voltak megbízva. Az előbbiek az uradalmi tiszttartó vagy biriokigazgató - praefectus bonorum alá tartoztak, az utóbbiak pedig a vár kapitánya vagy porkolábja alá. Az udvar népe élén az udvari hadnagy vagy kapitány állt. Alá tartozott az udvarmester vagy hoffmester, hopmester - németül Hofmeister, latinul magister curiae - és a lovászmester

6 Az előbbi főként az inasokat, étekfogókat, ajtónállókat és az étkezés körül tevékenykedő szolgaszemélyzetet - ideértve a konyhabélieket is - felügyelte,

9 az utóbbi pedig a lovászokat, kocsisokat. Egyes udvarokban az udvarmester nem parancsolhatott az „uraiméknak", más udvarokban viszont igen.

10 Az „udvar népe" és a várbeliek természetesen több szálon is kapcsolódtak egymáshoz. Egyrészt az „udvar népe" azokban a várakban, kastélyokban lakott, ahol az azokat gondozó és fenntartó várbeliek, másrészt egyes vezető tisztviselői mint a tiszttartó és a porkoláb sokszor a familiárisok közül kerültek ki. Nehéz meghatározni az udvarban élő női szolgálók helyét. Batthyány I. Ádám összeírásaiban az „udvar népe"'között szerepelnek a fraucimerek, akik közé éppen úgy beletartozott az úrnő kíséretéhez tartozó előkelő nemes kisaszszony, mint a dajkák, a szakácsné vagy a házsöprőlány. Ugyanakkor általában külön, a várbeli nép között sorolták fel a vénasszonyt^ és a. fonólányokat. Mindenesetre a női alkalmazottak száma jóval kevesebb volt, mint a férfiaké.

12 Asztali rendtartásokat általában egy-egy főúrnak a konyhamesterének szánt utasításában találhatunk, de előfordulnak az udvar asztalaira való utalások különféle élelmiszer limitációkban vagy pl. levelekben, különféle számadásokban, étrendekben. Batthyány I. Ádámnak konyhamester számára írt utasítása nem maradt fenn, de más források alapján megpróbálhatjuk rekonstruálni udvarának asztali rendtartását. A már említett prebendás jegyzékekben találhatunk feljegyzéseket arról, hogy melyik asztalra mennyi hús járt.

13 A húsjárandóságot ugyanis egyrészt asztalok szerint határozták meg, másrészt fejenként, azok számára, akiknek nem járt asztal az udvarban, csak étel. Az 1639-1655 között fennmaradt összeírások szerint 5 állandónak tekinthető asztal létezett: 1. az úr asztala; 2. az uraimék asztala, J. deákok asztala - eleinte Szili István és deákok asztala -, 4. fraucimmerek asztala, 5. konyhamester asztala. Az ebédlő palotán - ebédlőteremben - megterített 1. asztalnál ült Batthyány I. Ádám feleségével és főrangú familiárisaival. A főrangú familiárisok közül 49-en ülhettek le Batthyány asztalához, ha az udvarban tartózkodtak. Azonban az 1. számú asztal egy 12 személyes kör alakú asztal volt, ahol csupán csak 12 személy fért el, vagyis feleségén és rajta kívül még 10 familiáris.

11 Ha a listán szereplők közül több mint tíz személy volt jelen, akkor kétféle módon cselekedtek: 1. az asztalhoz nem férő főuraimék az uraimék asztalához ültek le; 2. ha a jelenlévő főurak rangja megkívánta, akkor még egy asztalt állítottak fel az úr asztalaként. A különbség jelentős: hiszen ez utóbbi esetén az úrral egy teremben, az ebédlő palotán ehettek azt, amit maga a főúr is fogyasztott. Különben pedig az uraimék asztalára tálalt ételekkel kellett megelégedniük egy másik teremben. A főúrral étkezve többfajta étel közül választhatott és élvezhette ura társaságát. Előkelő vendégek érkezésekor is az uraimék rovására szorítottak helyet az úr asztalánál, tehát előfordult, hogy egy-egy familiáris többnyire Batthyányval étkezett, de alkalmakként kénytelen volt beérni az alacsonyabb rangú uraimék asztalával. A 2. számú uraimék asztalánál tehát a főúr asztaláról kiszorult főuraimék foglaltak helyet, ezenkívül ide ültek le a viceuraimék is. Batthyány I. Ádám negyvennégyre becsülte azok számát, akik ennél az asztalnál esznek, de hozzátette, hogy ez a legbizonytalanabb létszámú asztal, mivel attól függött hányan tartózkodnak éppen az udvarban az uraimék közül. Természetesen ez az asztal valójában két-három asztalt jelentett a létszámtól függően. A 3- asztal az írásbeli ügyeket intéző deákok asztala volt, amelyet eleinte - 1639-1643 között - Szily István és deákok asztala elnevezést kapta, majd csupán deákok asztala lett. Szily István Batthyány familiárisa volt, akire sokféle dolog elintézését - vásárlás, felesége kísérete stb. - bízta ura. Az asztal elnevezése alapján következtetünk arra, hogy talán ez idő alatt Batthyány kancelláriájához is volt valami köze.

15 Egy másik forrás szerint ennél az asztalnál ült a két pohárnok is. A 4. asztal a fraucimerek, vagyis az udvarban szolgáló nők asztala volt. Ehhez az asztalhoz 22 személy tartozott és vakíjában két asztalt jelentett. Az elsőhöz ültek Batthyány feleségének, Aurórának a kíséretét alkotó nemesleányok, nemesasszonyok, a másodikhoz a kétkezi munkát végzők söprőleányok, mosóleányok stb. Az 5. asztal a konyhamester asztal volt. A konyhamester a familiárisok közül került ki, és a konyha felügyelése volt a feladata. így a konyha személyzete: a szakácsok, a konyha-