Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - RÁKOSSY ANNA Batthyány Gusztáv, a hitbizomány birtokosa 1870 és 1883 között

egyik legkiválóbb versenylova, Galliard megnyerte a „2000

Guineas" versenyt. A főúr a futam közben szívrohamot kapott és meghalt, kedvenc lovának győzelmét már nem érte meg.

47 3- kép. Batthyány Gusztáv Batthyány herceg versenylova, Galopin az 1880. augusztus 6án keltezett végrendeletében mindenét a londoni Annie Smith asszonyra hagyta, a Batthyány-Strattmann hitbizomány pedig idősebb fiára, Ödönre szállt. Annie Smith és Batthyány Ödön között több évig tartó pereskedés kezdődött a hagyaték mértékét illetően.

48 Smith asszony - többek között - vitatta a hitbizományi jogot, hiszen Gusztáv herceg már évtizedek óta angol állampolgár volt, aki végleg elhagyta Magyarországot, vagyis a hitbizományi megkötöttség már nem vonatkozott a herceg vagyonára, azaz szabadon örökíthető bárkire. Az elhúzódó perben dr. Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter is felszólalt, kétségtelenné téve hitbizományi vagyon illetőségét, hiszen Batthyány Gusztáv megtartotta állampolgárságát, és noha a magyarországi politikai életben nem vett részt, a magyar országgyűlés főrendiházának - örökös jogon - tagja maradt.

49 Batthyány Gusztáv halála után ismét számba vették a hitbizományi javakat, rögzítve az esetleges újabb hiányokat.

50 A hagyatéki leltár elkészítése során a hadai házban, a ludbregbi és az intai kastélyokban, valamint a nagykanizsai épületekben bútorzat vagy ingóság egyáltalán nem volt. A házbeli bútorokat, egyéb tárgyakat az 1884. március 31-én felvett ingósági leltár szerint csakis a körmendi várkastélyban írták össze.

51 A hitbizományi javak mellett, az 1885. szeptember 15-én, a szombathelyi királyi adóhivatalnál felvett leltár szerint jelentős értékű kötvények voltak még a herceg tulajdonában: földtehermentesítési kötvények, összesen 171.577 Ft 11,5 kr; földhitelintézeti záloglevelek 573.105 Ft 75 kr; szőlőváltsági kötvények 22.640 Ft; takarékpénztári könyvek 80.033 Ft 6l kr; magyar aranyjáradék kötvények 4600 Ft és készpénzben 417 Ft 30 kr, összesen 857.873 Ft 77,5 kr értékben. A felsoroltak szintén az örökösödési vita tárgyát képezték.

52 Annie Smith ezeket az értékpapírokat is magának követelte, s ebben az igényében támogatóra talált Batthyány József gróf személyében, aki néhány évvel később a hitbizományi igazgatóságtól ugyanerre az örökségre kérte a „másodvárományosi" jogának elismerését. Batthyány József véleménye szerint Ödönnek nincs szüksége ezekre a kötvényekre, hiszen kiadásait ezek nélkül is fedezni tudja, de amennyiben valóban jogos lenne az igénye, azt az örökösnek igazolnia kell.

53 Az örökösödési per egészen 1889-ig elhúzódott, s végül Ödönre nézve kedvezően fejeződött be. A kötvények Batthyány Ödön tulajdonába kerültek, mivel azokat a hitbizományi vagyonhoz kapcsolódó jogok megváltásáért kapták az előző hitbizományi haszonélvezők, valamint Ödön herceg kártérítésként követelte azokért a bérleti díjakért, melyeket Gusztáv herceg több évre előre felvett a bérbe adott ingatlanokra.

54 Annie Smith öröksége - vagyis Gusztáv herceg angliai javainak összessége, köztük a newmarketi ház és a versenyistálló - így is több mint 40000 angol font értékű volt.

55 Kétségtelen, hogy Batthyány Gusztáv nem volt a magyarországi nemesség jelentős alakja és tisztában vagyunk azzal is, hogy a herceg életére vonatkozó jelenlegi ismereteink még nagyon hiányosak, ezért csupán apró adaléknak tekintjük ezt a tanulmányt a Batthyány család történetének alaposabb megismeréséhez. Ábra- és képjegyzék 1. ábra. A Batthyány család hercegi ágának leszármazása II. Ádámtól Ödönig. 1. kép. Batthyány Gusztáv szárazpecsétnyomója, 1842. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Körmend, ltsz.: 86.114.1 2. kép. Batthyány Gusztáv idősebb fia, Batthyány Ödön. Rézkarc, XIX. század közepe. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok. 3. kép. Batthyány Gusztáv versenylova, Galopin ANNA RÁKOSSY NUTZNIESSER DES HERZOGSERBLEHENS ZWISCHEN DEM JAHR 1870 UND 1883: GUSTAV BATTHYÁNY Der Vater von Gustav Batthyány, Graf Antal József Batthyány (1762-1828) lebte mit seiner Familie fast ausschließlich im Ausland, hauptsächlich in Wien und Mailand, so konnten weder Gustav, noch sein jüngerer Bruder, Kázmér (1807-1854) ungarisch. Gustav Batthyány, der als österreichischer Offizier diente, wurde in der zweiten Hälfte der 1820er in Mailand stationiert, wo aus der Verbindung mit Gräfin Wilhelmina Ahrenfeld zwei - uneheliche - Kinder geboren wurden: Fugen im Jahre 1826 und Emil Gustav im Jahre 1828. Graf Gustav verbrachte die Zeit ab den 1840-ern fast ausschließlich in England, seine ungarischen Güter wurden von seinen Beauftragten - seinem Bruder, Kázmér Batthyány, und dem Grafen Lajos Károlyi, verwaltet und verpachtet, bis zu der Zeit, als der Oberorden die ungarischen Güter nacheinander verkauft hat. Mit dem Tod des Herzogs Phillip wurden das BatthyányStrattmann Erblehen und der Herzogtitel Graf Gustav zuteil. Gustav - nachdem er der Meinung war, class die Güter in Eigenverwaltung kein ständiges und sicheres Einkommen bieten würden - verpachtete die Erblehen und Immobilien, bis auf die Burg in Könnend, deren Nebengebäude und den Ziergarten, sowie das Notarhaus in Nagykanizsa. Für die Pächter ließ er das Schloss in Inta und die Burg in Ludberg leeren, ein Teil der Möbel kam nach Körmend, ein anderer (die besonders stark abgenützten) wurde verkauft. Die sonstigen „lebendigen und toten Einrichtungen" auf dem