Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KONDICSNÉ KOVÁCS ÉVA Batthyány Fülöp, a mecénás főúr
anyagi támogatásával valósult meg. 44 A „fonyásból zsúptetőre" épített házak miatt a gyakori tűzvészekben egész utcasorok, házak sokasága semmisült meg. Az egyik legnagyobb pusztulás 1816-ban érte Körmendet, amikor a katasztrófának 231 károsultja volt. 45 Fülöp herceg a körmendiek „... szomorú sorsát szívére vévén, ... atyai gondoskodása mellett" elrendelte, hogy osszanak fel a károsultak között 2000 forint segélyt. Az újjáépítési munkálatok költségeinek jelentős részét vállalta, de cserében követni kellett kiadott utasításait, aminek végeredménye egy tervszerűen végrehajtott városrendezés lett. „Szükségesnek találta az elégett szoros utcáknak szélességét és egyenességet szerkesztői i. némely leégett házak... újonnan való felépítéseit pedig nem engedni és eltiltani. " ú Az évekig tartó építkezés eredményeképpen a legjelentősebb változások a Gráci, ma Rákóczi utcában történtek. Elrendelték azoknak az ép házaknak a lebontását is, amelyek nem feleltek meg az elképzelt szabványoknak. Ez többnyire akkor következett be, ha a szemközti házak a megengedettnél közelebb voltak egymáshoz. Az újjáépítés után ugyanis ezeket is a „szabottlinea"-ba kellett illeszteni. A herceg pénzzel és építőanyaggal támogatta az építkezést, de cserébe az új házakat „téglából és cserépzsindelyre, az utca hosszában" kellett építeni, amire csak a tehetősebbek voltak képesek. Aki a támogatás ellenére sem tudta beszerezni az előírt építőanyagot, annak a telek hosszában, „tűzfalra és kéménre" kellett építkezni, de a fából készült épületek emelését mindenkinek tiltották. A munkálatok az építési hivatal felügyeletével folytak, ahol az uradalmi mérnök véleményezte a terveket. Előfordult, hogy telekcserét ajánlottak valakinek abban az esetben, ha a viszonylag jó karban lévő házat le kellett bontani, mert nem illett a megszabott városképbe. Erre akkor került sor, ha a tulajdonos a bontási és újjáépítési munkához kapott támogatás ellenére nem tudott az elvárásnak megfelelő épületet emelni.'" A ma is klasszicista homlokzatot viselő körmendi épületek zöme ekkor készült. Az 1830-as években a külső területeken előforduló tűzkárok utáni helyreállításhoz, illetve azok megelőzéséhez hasonló jellegű támogatást biztosított a herceg. így került többek között cserépzsindely az evangélikus parókia tetejére; a reformátusok által lakott, leégett városrész helyreállítását, pedig 20 000 cseréppel és 60 000 téglával támogatta.' 8 A felsorolt példákból látjuk, hogy a látványos, nagy öszszegű támogatás az egész nemzet javát jelentő dologban, uradalmainak csinosítása és az ott élő bajbajutottak megsegítése egyaránt megfigyelhető Batthyány Fülöp herceg tevékenységében, aki a reformkori Magyarország egyik legjelentősebb, de háttérbe húzódása miatt kevésbé ismert mecénása volt. Főispánként, mint a megye első embere, környezetét, a Vas megyei nemességet is igyekezett kedvező irányba befolyásolni. Hivatalból szólította fel őket az 1830. évi rossz termés után, hogy a „... Tekintetes Statusok és Rendek által oly foganatos végzések hozassanak, mellyeknek. következésében a' megyében minden szűkölködcík a'szükség esetében, a földes urak magok is jobbágyaikrul gondoskodván, a kívánt segedelembül a legalkalmasabb módon részesülhessenek. "' 9 A következő évben a nagy kolerajárványt sikerült megfelelő intézkedésekkel távol tartani a megyétől. Bizonyára szerepe volt abban, hogy a rendkívüli helyzetben a megye nemesség magára vállalta a kolera-biztosok, a strázsák és orvosok napi bérének fizetését. 50 A szabadságharc bukása után már a hetvenedik évében járó herceg életének utolsó két évtizedében is figyelemmel kísérte, hogy hol és kinek kell segíteni, ezért a korabeli sajtó rendszerint a bőkezű adakozók között említette a nevét. 1855-ben a nagyváradi és a kassai közigazgatási terület árvízkárosultjainak küldött 2000 pengőforint segélyt/ 1 A következő évben a belügyminisztériumon keresztül juttatott el 1500 pengőforintot a tűzvész sújtotta területekre. 52 Kisebb adományokkal rendszeresen több intézményt is támogatott, így a pesti gyermekkórház alapítványához juttatott el több esetben is 200-200 forintot. Ugyanilyen összeget kapott a pesti testgyakorló intézet is. 53 Nyolcvankilenc tettekben gazdag év, ez Batthyány Fülöp kora, amit nem is lehetne találóbban jellemezni, mint azt Nicky János tette, amikor a főispáni hivataláról leköszönő „szelíd" herceg tevékenységét méltatta: „ki magának példát nem találván, mindnyájunk példája lelt. " Képjegyzék 1. kép. Miklóssi József: Batthyány II. Lajos. Olaj, vászon, 1828. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok, ltsz. 53.112 2. kép. Miklóssi József: Batthyány Fülöp. Olaj, vászon, 1829. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok, ltsz. 53.113 3. kép. A körmendi kincs néhány darabja, melyeket Batthyány Fülöp ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak 4. kép. Batthyány Fülöp által kiadott gazdasági szótár, 1831. 5. kép. A Maria Immaculata szobor Körmend főterén 6. kép. Obeliszk a körmendi Várkertben ÉVA KOVÁCS PHILLIP BATTHYÁNY, DER MÄZEN Der Herzog Phillip Batthyány (1781-1870) beteiligte sich in seinem langen Leben als Mäzen in der ungarischen Reformzeit. Zeitgenossen beschrieben ihn als zurückgezogen, die Öffentlichkeit meidend und „mild". Seine großzügigen Spenden halfen der Sache der ungarischen Kultur und Sprache, er war aber auch der erste, der seinen Naturkatastrophen geplagten Mitmenschen half. Sein väterlicher Freund, Graf Franz Széchényi, gründete im Jahre 1802 das Ungarische Nationalmuseum. Diese Sammlung bereicherte Batthyány mit dem Schatz, welcher im Jahre 1812 in seinem Garten gefunden wurde, sowie dem Kauf des Nachlasses von Antal Petrődy für das Museum. Es gibt im Besitz des Museums der Schönen Künste einen Sarkophag, den der Herzog in Rom gekauft hatte. Im Rahmen der Parlamentsitzung des Jahres 1825/27 gründete Graf István Széchenyi mit einem Jahreseinkommen aus seinem Gütern die Ungarische Akademie der Wissen-