Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - MÓRICZ PÉTER Batthyány Lajos és Körmend

et sanguinem " jelenetében került sor, melynek egyik megszervezője és aktív résztvevője gróf Batthyány Lajos kancellár volt.

18 Mária Terézia tehát már uralkodása kezdetén a magyar főnemesség, különösen Batthyány Lajos lekötelezettjévé vált. Háláját újabb cím adományozásával fejezte ki a kancellár felé: 1744-ben felvette az Aranygyapjas Rend lovagjai közé.

19 Batthyány Lajos tizenhárom éven keresztül vezette a kancelláriát, 1746-ban betegségére hivatkozva mondott le.

2

" Az országos politikába az 1751-es országgyűlésen tért vissza. Meglepetésként érhette, hogy a királynő greif Erdődy György országbíró, báró Révay Pál és báró Zay Imre mellett őt jelölte a gróf Pálffy János halála folytán megüresedett nádori pozícióra. A négy jelölt közül az országgyűlés közfelkiáltással Batthyány Lajost választotta nádorrá.

21 Ezzel a legfontosabb országos méltóságot nyerte el, mivel a nádor volt a Helytartótanács, a Hétszemélyes Tábla és az országgyűlés elnöke. így mindhárom hatalmi ágban komoly befolyásra tett szert. A nádor volt egyben a nemesi felkelés parancsnoka, Pest megye főispánja, valamint a jászok és a kunok bírája. Az 1723-ban felállított Helytartótanács hatáskörébe az ország igazgatásával kapcsolatos ügyek tartoztak, kivéve a katonai és kamarai igazgatást. A Hétszemélyes Tábla tulajdonképpen az ország legfelső bírósága volt, amelyen a király nevében a nádor intézkedett. Batthyány Lajos tehát az igazságszolgáltatás csúcsára került. A törvényhozó hatalommal felruházott országgyűlésen az uralkodó irányában a diétát képviselte, annak ülésein pedig az ő politikájának legfőbb képviselője volt. A nádor tehát sokrétű és fontos feladatokat látott el, ezért Mária Terézia Batthyány Lajos személyében az egyik leghűségesebb és legtapasztaltabb főnemes hívét választatta erre a pozícióra. Nádorként fontos szerepet játszott a Magyar Országos Levéltár felállításában, amit már 1723-ban elrendelt az országgyűlés, azonban csak 1756-ban kezdett működni, Batthyány Lajos kitartó szervezőmunkájának köszönhetően. A családi gyűjtemények közül a levéltár Körmendre kerülése köszönhető Batthyány Lajosnak. Családi levéltárát Csepreghy Mihállyal kettős céllal rendeztette. Egyrészt több hatalmas családfát

22 készíttetett famíliája ősi származásának és dicsőségének igazolására, másrészt azért, hogy a család birtokszerzeményeivel kapcsolatos iratok mindenkor kéznél legyenek. A hercegi címet 1764. január 3-án öccse, Batthyány Károly nyerte el.

23 A nádort a Szent István Rend 1764. május 5-én kiosztott nagykeresztjének adományozásával kárpótolta Mária Terézia, aki a közelgő országgyűlés előtt ezen új rend alapításával próbálta megnyerni a magyar főnemességet.

24 Mária Teréziának az 1764-65-ös országgyűlésen az úrbérrendezés és a magasabb adók elfogadtatása, illetve a nemesi felkelés rendezése volt a célja. Bízott hű embereiben, azonban a XVIII. szám udo de Q'/öalthi/an 'r)'lralh uJCm 1. kép. (III. tábla 1. Batthyány Lajos Ernő (1696-1765) képmása. Olaj, vászon, XVIII. század közepe. 2. kép. Johann Ernst Mansfeld Johann Thomas Trattner: Batthyány Lajos portréja. Rézmetszet, XVIII. század 2. fele. zad közepén feltűnt új vezető politikusgenerációnak - Batthyány Lajosnak, Grassalkovics Antalnak, Pálffy Miklósnak - már korántsem volt olyan mértékű befolyása a nemesi közvéleményre, mint elődeiknek. A prímásnak és a nádornak még sikerült elfogadtatnia az adóemelést, azonban az insurrectio és az úrbérrendezés kérdése már megbukott az országgyűlésen. Mária Terézia haragja hű emberei ellen fordult: a prímást többé nem bocsátotta a színe elé, az országbírót lemondatta, s a nádor is kegyvesztett lett. Batthyány Lajos még abban az évben, 1765. október 26-án kólikában halt meg.

23 Gróf Batthyány Lajos 1746-ben hozta létre az általa majorátusnak nevezett hitbizományi.

26 Ennek részeiül rendelte Ludbreg és Karlovec szlavóniai, Kanizsa és Homokkomárom Zala megyei, valamint körmendi birtokát, illetve a bécsi és budai palotáit berendezéssel együtt, saját ezüstneműjét, III. Károlytól és Mária Teréziától kapott két nagy brilliánsát, és a pozsonyi koronázáskor viselt, gyöngyökkel ékesített díszruháját. Batthyány Lajos már az alapítólevél bevezetőjében kifejtette, hogy az alapítandó hitbizomány célja az, hogy több örökös közül egy bizonyos birtokot feloszthatatlanul és eliclegeníthetetlenül csak egy bírjon, hogy családjának méltóságát, díszét mindörökre fenntarthassa.

27 Ezért az öröklés rendjét az elsőszülöttség szerint szabta meg, vagyis Batthyány III. Ádám és férfileszármazói örökölték a majorátust. A Batthyány Lajos által kialakított öröklési rend a következő 200 évben meghatározta a család hercegi ágának történetét. A Körmend és Batthyány Lajos kapcsolatát érintő feldolgozások eddig nem használták a Batthyány levéltár egy fontos forrásanyagát: a missiiiseket. A Batthyány levéltár missilisgyűjteménye Batthyány Lajos 728 levelét őrzi, melyek közül 574 magyar, 100 francia, 32 német, és 22 latin nyelvű.

28 A le-