Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KAS GÉZA A Batthyány család és a várrombolás
Katonasággal megszállt várak .erombolásra ítélt várak • C sak fallal védett helyek 1. ábra. Magyarország katonai berendezése, 1699 rendszer fenntartásában - a belső-ausztriai Kancelláriát is tájékoztatnia kellett a munkák előrehaladásáról. 12 Batthyány még a munkák kezdete előtt jelentést tett a Haditanácsnak a várak állapotáról. Szerinte ugyanis a rombolás teljesen felesleges, mivel a lerombolandó palánkok már összedőltek. A jelentés mellett még egy kérelmet is benyújtott, hog)' Körmendet a teljes lerombolás alól vegyék ki, hiszen a kastély már amúgy is romos és sermTtilyen védműve sincs. 13 Mégis a Haditanács ragaszkodott a rombolás végrehajtásához. 11 Batthyány azonban ezzel nem értett egyet, s mind saját rezidenciáját, mind a többi apró várat meg akarta tartani, valamint a felesleges munkától meg kívánta kímélni a megye népeit, ezért e téren semmit sem csinált. A munkákról az utolsó információnk április 23-ról származik, 13 utána semmilyen adatunk sincs rombolási munkák végzéséről. A végrehajtás elmaradását az is mutatja, hogy 1702-ben a következő várrombolási rendeletben ezek a palánkok újra szerepelnek. 1700 nyarán a Haditanács megállapította, hogy a tervezett rombolási munkálatokat nem hajtották végre: csupán Nigrelli szállítana el az ágyúkat Kesédről Nagyváradra, de ő sem tudta az említett vár lerombolását végrehajtani a hiányzó anyagi feltételek miatt. 16 Emiatt elrendelték, hogy az őrségeknek és a muníciónak a rombolás kezdetéig a várakban kell maradniuk, nehogy valamelyik vár üresen, őrség nélkül maradjon. 1 " Tehát az egykori Kanizsával szembeni végvárvonalat 1700-ban nem rombolták le. Két évvel később a császár még egyszer elrendelte a magyar várak megsemmisítését. Ennek elsősorban a spanyol örökösödési háború volt az oka, mivel ekkor a császári csapatoknak mind a Rajnánál, mind Itáliában harcolniuk kellett. így a császári hadsereg erőit e két területre kellett koncentrálni, vagyis hazánkból az itt állomásozó ezredek egy részét ki kellett vonnia. Ezt pedig Mansfeld, a Haditanács elnöke csak úgy tartotta megvalósíthatónak, ha a felesleges várakat valóban lerombolják, és a Magyarországon maradó katonaságot a legfontosabb várakba gyűjtik össze. IH Az új rendelet sokkal részletesebben tárgyalta a rombolás menetét, mint a korábbi. Minden várhoz egy parancsnokot, egy hadmérnököt, egy kamarai megbízottat és a szükséges munkaerőről gondoskodó megyét rendelt. 19 Ez azt mutatja, hogy a második, 1702. évi várrombolási rendeletet már nemcsak a magyarországi helyzet, hanem az európai birodalmi politika szempontjából is nagyobb jelentőségű volt, vagyis a magyarországi várrombolás a török hódoltság utáni katonai berendezés egyik részlete helyett, most már mint az egész Európát érintő spanyol örökösödési háború sikeres megvívásának egyik előfeltétele fordul elő. Ebből kifolyólag érthető, hogy a lerombolásra ítélt várak sem ugyanazok voltak, mint l6°9-ben: ekkor ugyanis lerombolásra ítélték Kanizsa, Eger, Székesfehérvár erődítéseit is. Mellettük ismét felkerült a lajstromra Körmend vára is, csakhogy most a rombolási munkálatokat Wolf Christoph von Schenckendorf, Kanizsa parancsnoka vezényelte. 20 A körmendi rezidencia megmentése érdekében II. Ádám március 6-án kérelmet nyújtott be a Haditanácshoz. Okai ugyanazok voltak, mint korábban, csakhogy most valóban meg kellett győznie a Haditanácsot és Schenckendorfot a vár lerombolásának feleslegességéről. Ezért kérte, hogy szavai valóságosságát Bécsben is elhiggyék, hogy egy megbízható hadmérnököt küldjenek Batthyány költségén Körmendre, aki majd felméri a védműveket, azaz igazolja II. Ádám állítását, hogy a vár teljesen romos. 21 A Haditanács beleegyezett a kérésbe, s a hadmérnöki jelentés megérkezéséig felfüggesztette a vár lerombolási munkálatait. 22 Steinhausen hadmérnök vette szemügyre Körmendet - ő volt ugyanis megbízva Kanizsa és az egykori Kanizsa ellen vetett végvárak lerombolási munkálatainak szakmai irányításával -, aki már március 11-én elküldte jelentését Bécsbe. Ez alapján a Haditanács a vár megkímélése mellett döntött. 23 Jogi szempontból Körmend helyzete kettős volt: a városba Kanizsa elfoglalása után német csapatokat küldött a Haditanács, majd pedig 1652. után 2-4 német század állomásozott ott. A német csapatok mellett az egész hódoltság folyamán hajdúk és huszárok is szolgáltak a körmendi várban a Batthyányak fennhatósága alatt. 2 ' Vagyis a város erődítései, a palánk felett a Haditanács, míg a vár, a családi rezidencia felett a Batthyányak diszponáltak, hiszen előbbit a Haditanács, utóbbit a főúri család tartotta fenn. Ez a jogi szemlélet jól tetten érhető a sümegi vár esetében is. A várat végig a törők hódoltság folyamán a veszprémi püspök tartotta karban, és ő fizette az őrséget is. 1702-ben a Haditanács a várat le akarta romboltatni, de Széchényi Pál veszprémi püspök, aki ekkor kalocsai érsek is volt, ezt meg tudta
