Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - SARLAI SZABOLCS Marsili és a Batthyányak a Rába védelmén 1683-ban

nózta iratait: Marsigli, Marsili, esetenként Marsilli. Sőt, nyomtatásban megjelent műveiben is eltérő módon tűnik fel családneve. A Bolognai Egyetemi Könyvtárban található Marsili-hagyaték katalógusának szerkesztője, Lodovico Frati a Marsili írásmódot követi, mert a gróf legjelentősebb munkájában, a Danubius PannonicoMysicusban a Marsili név fordul elő, és kézirataiban is utóbbi írásmód a gyakoribb, ezen mi is ezt az írásmódot követjük, csakúgy, mint Marsili jeles olasz kutatói: Raffaella Gherardi, Bruno Basile. Vö. Frati, Lodovico: Catalogo dei manoscritti di Luigi Ferdinando Marsili. Firenze, 1928, továbbá Marsili, Luigi Ferdinando: Ragguaglio délia schiavitù. Szerk.: Basile, Bruno. Roma, 1996. 7. p. és Gherardi, Raffaella: Potere e costituzione a Vienna fra Sei e Setteœnto. Il "buon ordine" di Luigi Ferdinando Marsiii. Bologna, 1980. 15-20. p, 33-34. p. 1 A védelmi munkálatokról Benczik Gyula: Fentő és góré. Hódoltság kori védelmi munkálatok emlékei a Felső-Rábavidék dűlőneveiben. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 19951. sz. 42-48. p. 2 Marsili, Luigi Ferdinando: Lo Stato Militare deH'Imperio Ottomano, incremento e decremento del medesimo. Haya-Amsterdamo, 1732 - A kötet posztumusz jelent meg. 3 Marsili, Luigi Ferdinando: Danubius Pannonico-Mysicus Observationibus, Geographicis, Astronomicis, Hydrographicis, Historicis, Physicus Perlustratus. I-VI. Hagae Comitum-Amstelodami, 1726. 4 A császári követ láthatta az oszmánok háborús készülődését, és nyilván tudomása volt arról is, hogy 1682. augusztus 6-án a törökök eldöntötték a jövő évi Bécs elleni támadást. 5 Mint önéletrajzában írja, ez volt első katonai élménye. Autobiografia di Luigi Ferdinando Marsili. Szerk.: Lovarini, Emilio. Bologna, 1930. (továbbiakban Autobiografia, 1930.) 39. p. 6 Progetto per mettere in miglior difesa la piazza di Giavarino. A S. A il Principe Erman di Baden (8 marzo 1683), Biblioteca Universitaria di Bologna (Továbbiakban: BUB), Fondo Marsili (Továbbiakban: FM) vol. 81. 48-54. p. 7 Önéletírásában Marsili tévesen Esterházy Ferencet ír, s a császárhoz hű magyar haderő parancsnokának tartja. Autobiografia, 1930. 40. p. 8 A levél eredeti német nyelven és latin nyelvű fordításban is fennmaradt. BUB, FM, vol. 53, 157. p, 158. p, 159. p. 9 Valószínű, hogy ennek a bejárásnak az eredménye a kővetkező cím nélküli térkép: Mappa del Danubio da Raab a Steinberg. BUB, FM, vol. 50, c. 58. 10 A Rába felmérését, Marsili javaslatait és ezzel kapcsolatos levelezését tartalmazza a következő két dokumentum: Mia spedizione per la difesa del Fiume Rab. BUB, FM, vol. 53, 103-129. p. és Progetto originale per fortificare il fiume Rab e qui sono annessi in ultimo gli ordini datimi e lettére ricevute e da me scritte originalmente sopra l'istessa materia. BUB, FM, vol. 53, 145-204. p. 11 A József hercegnek írt memoárjában is leírja Rába menti erődítési munkáit. I. (Habsburg) József (1678-1711) trónörökös csak 1690. január 26-án kapta meg a római királyi címet. Amikor Marsili írta ezt a memoárt, akkor még csak 6 éves volt a herceg. Marsili elveszett levele Giovanni Fantuzzi átiratában maradt fenn, és ő látta el a következő címmel: Memóriáié a Giuseppe, re de'romani, figlio di Leopoldo imperadore, seritta dal conte Luigi Marsigli, tomato dalla schiavitù a Bologna. Emilio Lovarini úgy véli, hogy Marsili Leopoldo Filippo Salm hercegére bízta ezt a levelet. De az sem kizárt, hogy valaki felolvasta a 6 éves hercegnek, mint érdekességet. A levelet először Emilio Lovarini közölte abban a kötetben, amely az ő gondozásában jelent meg és Marsili fogságának történetét járja körül. La schiavitù del generale Marsigli sotto i tartari e i turchi da lui stesso narrata. Szerk.: Lovarini, Emilio. Bologna, 1931- (továbbiakban La schiavitù, 193L) 137-151. p. A levelet jegyzetekkel ellátva közli Bruno Basile is. Ragguaglio délia schiavitù. Szerk.: Basile, Bruno. Roma, 1996. (továbbiakban: Basile, 1996.) 53-65. p, 59. p. 12 Vö. Veszprémy László et al.: Körmend a hadtörténelemben. Körmend, 1992 (Körmendi füzetek.) 66. p. 13 Basile, 1996. 59. p. 14 Autobiografia, 1930. 41. p. Marsili I. Józsefnek szánt memoárjában említi a május 6-i köpcsényi seregszemlét, amelyen mintegy 35 ezer katona vonult fel az. egész császári ház előtt. Basile, 1996. 58. P15 Batthyány Kristóf csak elvileg irányította a seregeket, a csapatok tényleges vezetését a Haditanács hozzájárulásával átruházta fiára 1683 áprilisában. Varga J. János: A túlélés és az árulás mezsgyéjén. Batthyány Kristóf és Batthyány Ádám az 1683- évi hadjáratban. In: Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. Piliscsaba, 2001. (továbbiakban: Varga J, 2001) 486-504. p, 493. p. 16 A pozsonyi találkozóról Marsili említést tesz több helyütt is. Autobiografia. 1930. 41. p. és Basile, 1996. 58. p. 17 A német nyelvű útlevelet Bécsben állították ki május 15-i keltezéssel. BUB, FM, vol. 53. 166. p. Esterházy János magyar nyelvű menlevele május 16-án kelt, publikálja Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadmérnök jelentései és térképei Budavár 1684—86-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Bp, 1907. 8-9. p. 18 Autobiografia, 1930. 41-42. p.. Basile. 1996. 58-59. p, La schiavitù. 1931. 11. p. 19 vö. La schiavitù, 1931. 11. p. 20 Autobiografia, 1930. 42. p. Marsili 1. Józsefnek címzett memoárjában 10 ezerre teszi a robotra kivezényeltek, és 7 ezerre a katonák számát. Basile, 1996. 59. p. 21 Basile, 1996. 59. p. 22 Autobiografia, 1930. 42. p. 23 Autobiografia, 1930. 43. p. 24 Autobiografia, 1930. 43. p. 25 Autobiografia, 1930. 43. p. 26 Emilio Lovarini közli a levelet. La schiavitù, 1931- 12-13. p. 27 La schiavitù. 19.31. 12. p. 28 La schiavitù, 1931. 13. p. 29 Emilio Lovarini közli a levelet. La schiavitù, 1931. 14. p. 30 1683- június második felében a császár hűségén maradt Esterházy Pál nádor panaszolta: „Felséged a Dunán innen (a NyugatFelvidéken) már csak Pozsony és Trencsén megyéket és Nyilrának részét bírja, a többi mind Tljököly kezén van, a Dunán túl csak Sopron és Mosón, s részben Vas tartozik Felségedhez, a többi veszendőbe ment. "Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában. Bp., 1986. 45. p. 31 Varga J, 2001. 493. p. 32 Varga J, 2001. 493. p. Valamint vö. Szakály Ferenc: Hungária eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-1718. Bp, 1986. 28.p. 33 Basile, 1996. 60. p. 34 Basile, 1996. 60. p. 35 Basile, 1996. 61. p. 36 Basile, 1996. 61. p. 37 Basile, 1996. 61. p. 38 Basile, 1996. 62. p. 39 Nehezen beazonosítható település. Talán a Győr-Moson-Sopron megyei - ma is létező - Bodonhellyel szemközti, egykor a Rába jobb partján elhelyezkedő Andahelyről van szó. 40 Basile, 1996. 62. p. 41 Basile, 1996. 62-63. p. 42 Basile, 1996. 64. p. 43 Basile, 1996. 64. p. 44 Varga J, 2001. 495-498. p. 45 Varga J, 1986. 50. p. 46 Varga J, 2001. 500-503. p.