Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - TURBULY ÉVA Könnend és Zala vármegye közgyűlései a XVII. században

innen eső területeknek Sümeget és Keszthelyt, a Zalán túli részeknek Körmendet és Egerszeget, mindenképpen az illetékes alispánnak juttatva a jogot, hogy segítőivel a törvényszéken kívül is eljárhasson.

33 Összefoglalva az elhangzottakat, elmondhatjuk, sajátságos, de nem példa nélkül álló helyzet alakult ki a XVII. század folyamán, amikor Zala, s vele együtt Somogy megye közgyűléseinek és törvényszékeinek székhelyét Egerszegről először csak alkalomszerűen, majd a háborús körülmények állandósulásával tartósan a nem túl távol eső, mégis, a Rába vonal mögött nagyobb biztonságot nyújtó Körmendre tette át. A megyei jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1623-tól váltak rendszeressé a körmendi gyűlések, Iványi Béla azonban a Batthyány levéltárban ennél jóval korábbi hiteles adatot talált Keserű István levelezésében 1602 decemberéből. A megye közönsége látva, hogy hosszú távon kell a városban berendezkednie, a XVII. század derekán megkérte Batthyány Ádámot, erősítéssé meg és építtesse újjá a közgyűlések és törvényszékek helyéül szolgálé) házát. A munkálatokhoz a megye nagy mennyiségű épületfát és 50 forint készpénzt is adott. Az építési munkákat a gróf körmendi tiszttartója, Nemsem István irányította. A megye 1652 közepén írt levele azt valószínűsíti, hogy a régi épület átépítése helyett újat emeltek a Batthyány Ádám által kijelölt funduson. A „székhelykölcsönzés" mindkét fél számára előnyös volt. Zala megye gyűlései számára biztonságos helyszínt, Körmend lakosainak szálláskiadásból és vendéglátásból eredő állandó jövedelmet biztosított. Az érdekes jelenségre elsőként a hercegi család levéltárosa, Iványi Béla hívta fel a figyelmet. Az ő kutatásai nyomán keresett meg dr. Nagy Zoltán és kért fel előadásom megtartására. Itt szeretném megköszönni, hogy felhívta a figyelmemet az érdekes kutatási témára. Előadásomban a korabeli közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzéseit vetettem össze Iványi Béla adataival. A tárgy azonban mindenképpen további kutatásokat érdemel, elsősorban a Batthyány levéltárban. Képjegyzék 1. kép. Zrínyi Miklós (1620-1664) Zala megye főispánja. Gerhard Bouttats rézmetszete, 1664. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 9423 2. kép. Batthyány Ádám (1610-1659) dunántúli főkapitány. Elias Widemann rézmetszete, 1646. 3. kép: Részlet Zala vármegye közgyűlési jegyzökönyvéből, I654. március 12. Zala Megyei Levéltár, Közgyűlési jegyzőkönyvek II. kötet, 98. p. 4. kép: Részlet Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből, 1654. szeptember 3- Zala Megyei Levéltár, Közgyűlési jegyzőkönyvek II. kötet, 100. p. 5. kép. Bertalan István címeres levele, illetve címere: II. Ferdinánd Sopronban, I63O. december 28-án adományozta Bertalan Istvánnak, feleségének Katalinnak, valamint leányának Borbálának. Az armalist a rajta olvasható záradékok szerint előbb Zala vármegye közgyűlésén Körmenden 1635. június 15-én, majd pedig Vas vármegye közgyűlésén Szombathelyen 1648. június 26-án hirdették ki. 6. kép. Farkas másképpen Varga István címeres levele: II. Ferdinád Bécsben, 1626. május 28-án címert adományozott a nemesi kiváltságokkal rendelkező Farkas, másképpen Varga Istvánnak és feleségének, valamint gyermekeinek. Az armalist a rajta olvasható záradék szerint Zala és Somogy vármegyék közgyűlésén, Körmenden hirdették ki 1626. augusztus 20-án. ÉVA TURBULY KÖRMEND UND DIE GENERALVERSAMMLUNGEN DES KOMITATES ZALA IM 17. JAHRHUNDERT Eines der wichtigsten Institutionen der ungarischen Verwaltung vor dem Jahr 1848 waren die Komitate. Die Zentralorgane waren die jährlich 6-12 Mal einberufenen congregatio generalis, oder Generalversammlungen. Im Komitat Zala wurden die Generalversammlungen anfangs in Kehida und Kapornak abgehalten, ab dem Jahre 1567 dann vermehrt in Egerszeg. Im Laufe des Fünfzehnjährigen Krieges wurde ein bedeutender Teil des Komitates zum Kriegsschauplatz und mit der Einnahme der Stadt Kanizsa durch die Osmanen, kam ein dünner Streifen unter türkische Herrschaft. Die Kriegsgeschehnisse waren mit der Vernichtung des Eigentums der Bevölkerung und mit dem Abschlachten der Einwohner verbunden. Aufgrund dessen waren die Befugnisse des Komitates teilweise aus seinem eigenen Gebiet verschwenden. Die Generalversammlungen und die Gerichtsbarkeit wurden in Körmend, im Komitat Vas, gehalten, denn die Stadt war dem eigenen Gebietwar nahe, befand sich aber hinter der Raab auf einem sicheren Gebiet. Im Laufe dieser Generalversammlungen zu Körmend wurden viele damaligen Obergespane, wie Ádám Batthyány und sein Freund der Poet und Feldherr, Miklós Zrínyi, in der Stadt untergebracht. Von den 240 im 17. Jahrhundert bekannten Gerichtsbarkeiten wurden 118 in Körmend gehalten. Nach der Rückeroberung der Stadt Kanizsa im Jahre I69O wurde der Betrieb wieder auf dem eigenen Gebiet aufgenommen. Im Laufe des 17. Jahrhunderts entstand eine eigenartige, aber keinesfalls beispiellose Situation, als in den Komitaten Zala und dem benachbarten Somogy der Sitz der Gerichtsbarkeit und der Generalversammlung zuerst gelegentlich dann aber mit der Verstärkung der Kriegsgeschehnisse von Egerszeg nach Könnend, die nicht sehr weit weg, aber viel sicherer war, verlegt wurde. Den Protokollen der Generalversammlungen zufolge waren die Versammlungen in Körmend ab dem Jahre I623 regelmäßig, Béla Iványi fand im Batthyány-Archiv eine noch frühere Angabe, nämlich aus dem Jahre l602. Als die KomitaLsbevölkerung Mitte des 17. Jahrhunderts gesehen hatte, dass man sich langfristig in der Stadt einrichten muss, wurde Ádám Batthyány gebeten das Haus, welches als Ort der Versammlungen und der Gerichtsbarkeit diente, zu verstärken und neu aufzubauen. Zu den Arbeiten stellte das Komitat eine große Menge Bauholz und sogar 50 Forint Bargeld zur Verfü-