Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

251 Kubinyi András: Főúri rezidenciák a középkor végén. In: A Dunántúl településtörténete. VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon (XI-XIX. század), Veszprém, 1987. 87-93. p. 252 MOL P 1322. építési iratok. 122. cs. f. 15-16. 253 Koppány Tibor: 17. századi építési megállapodások a Batthyány levéltárból. = Lymbus II, 15. Szeged, 1990. (Továbbiakban: Koppány, 1990.) 143-159. p. 254 Koppány, 1990. 255 Koppány, 1990. 256 Schmeller-Kitt, Adelheid: Archivalischen Vorarbeiten zur Österreichischen Kunsttopographie. Gerichtbezirk Mattersburg, Burgenland. 1. teil. Wien, 1982. 5-7. 257 MOL. Kincstári Levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. E. Neoregestrata Acta. Fasc. 645. no. 14. 258 MOL. P. 650. Tallián-család levéltára, 1. cs. 1601. p. 7-9. p. 259 H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp. 1970. 214. p. 260 Hg. Eszterházy levéltár P.123. Cs. 636. f. 258. 261 Levárdy Ferenc: A középkori győri székesegyház pusztulása és első barokk átépítése. = Arrabona. 12. évf. 1970. 83-109- p. 262 Zimányi, 1968. 43-52. p. Az uradalom jövedelmeinek felhasználása című fejezetben. 263 Zimányi, 1968. 44 - 46. 264 Takáts, 1917. 121. p.; „A dobrai udvar népe" címmel név szerint felsorolt 109 személy névsorát közli az 1634 és 1640 közötti időből Kincses, 1993. 64-69. p. A jelzett hét évben felsoroltak természetesen nem egyidőben alkották Poppel Éva udvartartását és a Dobrán levők mellett szerepelnek benne Gries és Rakicsány kastélyainak tisztségviselői, valamint az idegenből szerződtetett mesteremberek is. Mindez azt jelenti, hogy a közölt névsor bővebb a dobrai udvar népénél. 265 Az 1582. évi hadiadó összeírásban 415 adófizető portával Batthyány Boldizsár a megye nemessége között az első volt. Sziklay János Borovszky Samu: Vasvármegye. (Magyarország vármegyéi és városai.) Bp,1898. (Továbbiakban: Sziklay - Borovszky, 1896.) 554. p. 266 Sziklay - Borovszky, 1896. 47-51. p. 267 Benda Kálmán: A késő-reneszánsz korának gazdasági, társadalmi és politikai összetevői Magyarországon. In: Szenei Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 4.) Szeged, 1978. 91. p. skv. 268 Aggházy, 1967. idézett műve máig érvényes módon világít rá erre. 269 A korai barokk építészet országos méretű jelentőségére Voit Pál: A barokk Magyarországon. Bp, 1970. című könyve hívta fel a figyelmet. 270 Klaniczay Tibor: A múlt nagy korszakai. Bp, 1975. 422. p.