Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

Jegyzetek 1 Csánki Dezső: Kőrösmegye a XV. században. Bp, 1893-, 6, 10, 28. p. 2 Batthyány I. Boldizsár és fiai személyére: Iványi Béla: A körmen­di levéltár missilis levelei. (I. rész, középkor, 1454-1526.) Kör­mend, 1943- (Továbbiakban: Iványi, 1943.); Kubinyi András: A ki­rályi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk.: H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984., 265. p.; Kubinyi András: A középbirtokos ne­messég Mohács előestéjén. In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szerk.: Szvircsek Ferenc. Salgótarján, 1984. 6, 38. p.; Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára. A Kárpát-me­dence kora újkori könyvtárai. IV. Bp. 2002. (Továbbiakban: Koltai, 2002.) 1-2. Batthyány I. Ferenc személyére: Istvánffy Mik­lós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyay Pál XVII. századi for­dításában. 1/1. Sajtó alá rendezte Benits Péter. Bp. 2001. 186, 191, 193. p. 3 A család XVI. századi történetére újabban: Zimányi Vera: A Bat­thyány család hagyományai. = Századok, 1982. 1153-1155. p. (To­vábbiakban: Zimányi, 1982.); valamint Koltai, 2002. 1-20., 285-291. p. részletes családfával. A család XVII. századi leszármazására Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. kötet. A-J. Bp. é.n. című könyvének leszármazási vázlata téves adatokat tartalmaz, Batthyány I. Ádám fiainak hibás születési dátuma következtében a család két ága összecserélődött. 4 Saját kutatást I960 és 1990 között, több szakaszban folytattam, ele­inte a Magyar Országos Levéltár Batthyány családi levéltár Missilis anyagában, később magában a családi törzslevéltárban, majd az egyes családtagokra vonatkozó iratok között, s végül a körmendi központi gazdasági igazgatóság, valamint az egyes birtokokra vo­natkozó számadások és a rokon családok, a Batthyány levéltárban található levéltárak anyagában is. Az ott talált anyagot jól egészí­tette ki az ugyanebben az időben a dunántúli egyéb családok le­véltáraiban, elsősorban a Nádasdy és az Esterházy, valamint több más család levéltárában folytatott kutatásom nyomán feltárt anyag. Felsorolásuk a jegyzetekben található meg. 5 A két évszám közül Batthyány II. Ferencnek a rá vonatkozó iroda­lomban többféle változatban előforduló születési éve és apja, Bol­dizsár halálozási dátumára: Szerémi: A gróf Draskovich-család le­véltárában talált XVII-ik századbeli feljegyzés. = Történelmi Tár, 1890. (Továbbiakban: Szerémi, 1890.) 371, 377. p.; Poppel Éva születésének éve ismeretlen, azt Takáts Sándor sem említi róla írott, „Zrínyi Miklós nevelőanyja" című, Budapesten 1917-ben megjelent művében (Továbbiakban: Takáts, 1917.). A legújabb fel­tételezés szerint 1585, lásd: Monok István: Württenbergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. = Magyar Könyvszemle 119- évf. 2003, 205-211. pXTovábbiakban: Monok, 2003.); Az 1629-ben kö­tött családi egyezségről: Takáts, 1917. 127. p. jegyzetben.; Vala­mennyiről legújabban: Koltai, 2002., 24-26. p. 6 Házassága évére Szerémi, 1890. 377. p. és Tóth Péter: Vas várme­gye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. II. Szombathely, 1992. (Továbbiakban: Tóth, 1992.) 993-regeszta. Azt tévesen helyezi l608-ra Kincses Katalin: „lm küllem én orvosságot", 1993-ban meg­jelent, „Lobkowitz Poppel Éva levelezése, 1622-164." című könyvé­nek (Továbbiakban: Kincses, 1993) 16. és 23.oldalán és l603-ra a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. I. Főszerkesztő Kőszeghy Pé­ter. Budapest, 2003. (Továbbiakban: MaMüL, 2003.) 311. p. 7 A családi birtokokra Zimányi Vera: A Rohonc-szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Budapest, 1968. (További­akban: Zimányi, 1968.) 14-21. p. Tévedésnek minősíthető annak állítása, hogy Poppel Éva életében a Batthyány birtokok közé tar­tozott volna Borostyánkő vára, mert azt csak 1644-ben, anyja ha­lálát követően négy évvel később vásárolta meg Batthyány I. Ádám, valamint az is, hogy Felsőlindva vára Poppel Éva kezén lett volna. Minderre bőséges irodalom utal, abban Borostyánkőre: Österreichische Kunsttopographie XL. Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Oberwart. Wien, 1971. 100-103. p. Burgen­land. Die Kunstdenkmäler Österreichs. Dehio-Handbuch. Bearbeitet von Adelheid Schmeller-Kitt. Zweite Auflage, Wien,1980. 42-44. p.; Schmeller-Kitt, Adelheid: Der Rittersaal des Schlosses Bernstein und seine Stuckdekoration. Arx I. 1982. 24-26. p.; Felsőlindva uradalmára Károly János: Fejér vármegye történe­te. III. Székesfehérvár, 1899. 210-215. p. amely szerint 1591-ben Poppel László és felesége, Salm Magdolna megosztozott a felsőlindvai Széchy örökségen rimaszécsi Széchy György fia Ta­mással és abban maga Felsőlindva vára, Szécsisziget és Letenye kastélya került Széchy, Dobra vára, Dobra és Szentgotthárd kasté­lya, valamint a muraszombati kastély fele és a bicskei uradalom Poppelék kezére. Dobra uradalmában viszont Széchy örökösként része volt a Salm grófoknak is. 8 Körmendre: Iványi Béla: Képek Körmend múltjából. (Körmendi Füzetek; 4.) Körmend, 1943-, 28. p.; Koppány Tibor: Körmend vá­rosának építéstörténete.(Körmendi Füzetek) Körmend, 1986. (To­vábbiakban: Koppány, 1986.) 30. p.; Bozsokra Koppány Tibor: Bozsok, Batthyány-várkastély. „Alsó kastély". In: Lapidarium Hungaricum 5. Vas megye I. Budapest, 2002. 105. ésl09. p. 10. jegyzet 9 Életére legutóbb: Koltai, 2002., 8-20. p.; tisztségeire: Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Ma­gyarországon. Bp. 2002. 48. p. 10 Takáts 1917. és Péter Katalin: Esterházy Mikléxs. Magyar História. Budapest, 1985. (Továbbiakban: Péter, 1985.) 157-158. p. 11 Az erre vonatkozó legújabb irodalom: Koltai, 2002. 9- p., valamint MaMüL, 2003. 372-373- p., mindkettő irodalommal. 12 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I. Budapest, 1915. (Továb­biakban: Takáts, 1915.) 15. p.; Literátor-politikusok levelei Jenéi Ferenc gyűjtéséből (1566-1623). Sajtó alá rendezte: Jankovics Jó­zsef. Budapest-Szeged, 1981. (Továbbiakban Literátor-politikusok, 198D19-22. p. és Zimányi, 1968. 19. p. 13 Az apa, III. Boldizsár udvarára, műveltségére, könyvtárára és hu­manista vendégeire: Takáts Sándor: Régi magyar asszonyok. Budapest,19l4.,129.; és Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I. Budapest, 1915. 427, 431. p.; Eckhardt Sándor: Batthyány Boldi­zsár a francia udvarnál. = Magyarságtudomány, 1943. 36-44. p.; A magyar irodalom története. Szerk.: Klaniczay Tibor. Budapest, 1964. 417-421. p.; Barlay Ö. Szabolcs Egy négyszáz évvel ezelőtti irodalmi kör. = Vigilia, 1976. 744-748. p, Barlay Ö. Szabolcs: Bol­dizsár Batthyány und sein Humanisten Kreis. = Magyar Könyv­szemle, 1978. 231-251. p.; és: Barlay Ö. Szabolcs: Elias Corvinus és magyarországi barátai. = Magyar Könyvszemle, 1977. 345-353. p.; valamint Barlay Ö. Szabolcs: A németújvári hérosz. In: Romon vi­rág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Budapest, 1986. 183­238. p.; Zimányi Vera: A Batthyány család hagyományai. = Száza­dok. 1982. II55. p.; Pajkossy Györgyné: Ellebodius és baráti köré­nek könyvei az Egyetemi Könyvtárban. = Magyar Könyvszemle, 1983- 234. p.; Iványi Béla: Batthyány Boldizsár a könyvbarát. In: A magyar könyvkultúra múltjából. Sajtó alá rendezte Herner János, Monok István. Szeged, 1983. 389.skv. ; és Péter, 1985. 157. p.; Madas Edit-Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kez­detektől 1730-ig. Bp, é.n. 97 - 98, 115, 125, 133 - 134. p. Legújab­ban: Koltai, 2002. 8-10. p. 14 Takáts, 1917. 73. p.; és Eckhardt Sándor: Balassi Bálint összes mű­vei. I. Budapest, 1951. 4-5,159-160. p.; Klaniczay Tibor: Zrínyi Mik­lós. Budapest, 1964. 65. p.; és Varjas Béla: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. Budapest, 1982. 332. p.; legújabban pedig: Koltai, 2002. 10, 84-91. p. 15 Takáts, 1917. 55. p.; valamint: Literátor-politikusok, 1981. 19-22. p. 16 A Poppel rokonságra Károly János: Fejér vármegye története c. mű, a 4. jegyzetben idézett III. 210-215. p. 17 Kametier, Bibiana: Graf Adam I. von Batthany. Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades an der Philosophischen Fakultät der Universität Wien. 1961. Manuscript. Österreichische Nationalbibliothek, No.1961/170. (Továbbiakban: Kametier, I96I.), ahol azonban Batthyány II. Ferenc születési éve tévesen 1577, a németújvári Batthyány levéltár, a Burgarchiv Güssing, Lad. 34. Fasc. 5. Nr. 1. Genealógia Deductio usque ad omnes Viventes Comités de Battyán című, XIX. századi irata alapján. 18 Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-he­lyettesek Magyarországon a 16-17. században. = Történelmi Szem­le, XXXIX. évf. 1997. (Továbbiakban: Pálffy, 1997.), 269, 280. p. 19 Literátor-politikusok, 1981. 45. p, 1607. Illésházy István levele. 20 Takáts, 1917. 96-97. p. 21 Takáts Sándor: Régi idők, régi emberek. Budapest, é.n. [1922]. 457. p. 22 Takáts, 1917,103.

Next

/
Oldalképek
Tartalom