Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

1640 év végén Poppel Éva elhunyt, az építkezés sorsáról eddig ismert adat nem került elő. A várat, amelyet anyja halálát követően Batthyány Ádám saját kezébe vett, családi megegyezés alapján később annak húga, Borbála, Forgách Zsigmond felesége kapta meg. Ő a század második felében özvegyként ott élt és ott is halt meg. Az 1640 utáni időből építkezésről nem maradt adat. 1645 januárjában Batthyány Ádám leltárt készíttetett Dobra váráról.

170 Ebben írták össze az alsó és a felső várat, az alsóban pedig az új épületet. A birtokos családból akkor senki sem élt a várban, berendezett helyiségei azonban lakhatók voltak, feltételezhetően abban az állapotban, ahogyan Poppel Éva és kísérete használta azokat. Az összeírást a felső várban kezdték. A helyiségek nem a megközelítés sorrendejében következnek egymás után, ezért annak alapján a ma már teljesen romos vár egyes részeinek alaprajzi rekonstrukciója nem készíthető el. Szerepel benne azonban a kapu és a kapuköz, amely minden esetben a boltozott kapualjat jelenti. Ezt az alsó vár bástyái követik. Közülük az egyik a kapu és az új épület között és dél felől volt, emeletén azelőtt a szíjgyártó lakott, akkor pedig a főporkoláb, a várat vezető várnagy. A második bástya emeletén a viceporkoláb lakott, a harmadik pedig az új épülettel volt kapcsolatos. Ezenkívül említik a tömlöc feletti bástyát is. Épületeinek helyiségei között írták össze a patikaházat pitvarával és afelett a pitvaros és gerendás nagy szobát, amelyben Forgáchné aszszony holmiját őrizték. Az új épületben lent és az emeleten három-három boltozott szoba, illetve kisebb, kamrának nevezett helyiség volt. A berendezés, a bútorozás mindenütt egyszerű, legfeljebb a zöldmázas kályhák említése figyelemreméltó, amelyek közül több már nem az akkori szokásnak megfelelően kívülről, hanem bentről volt fűthető. A felső várban álló lakóépület összeírása a vár nagyterme, „Az képekkel irott... hímes Palota" berendezésével kezdődik. Az ott és a körülötte levő, szobának, boltnak, kamrának nevezett helyiségekben sem írtak össze egyszerű ágyakon, asztalokon és székeken, ágyneműn és asztali edényeken kívül mást, mint zöld és kék mázas kályhákat, magában a hímes palotában és az azon belül levő szobában a falon függő „hímes kárpit""-okat. Egyes helyiségekről feljegyezték, hogy azok a családi osztály során Poppel János és László részére jutottak. A várban és az ahhoz tartozó birtoktesten a Széchy örökös Poppel család tagjai is osztoztak, akárcsak 1642-ben, amikor „Az Dobray varnak részekre való osztozása " címet viselő összeírásban „Az Pallota kepékkel ékesítve kamaraiaual együt", „Ez keppekkel irott Palotta fellet egy nagy öregh szoba " és „Az kepékkel irt palotta állat ualo pmczc

j

"szerepel.

171 A vár teljes birtoka ezt követően került Batthyány I. Ádám birtokába, aki 1638-tól sorra megvásárolta a többi örökös részét is.'

72 Rohonc vára és kastélya Előzmények A középkori eredetű várat a várossal és az abban levő, ugyancsak középkori kastéllyal Szalónakkal azonos időben, 1527-ben kapta meg Batthyány I. Ferenc. A birtokért ebben az esetben is, akárcsak Szalónakért, hosszú pereskedést folytatott a Baumkircher örökösökkel és ehhez is csak 1541-ben királyi ítélettel, illetve 1544-ben vásárlás útján jutott hozzá.

173 Építkezésről szóló adatok a század közepéről maradtak róla. 1557-ben Batthyány Ferenc arról értesítette Nádasdy Tamás nádort, hogy Rohoncon egy bástyát építtet

171

, 1560ban pedig, amikor Nádasdyt feleségestől Németújvárra várta, azt írta neki, hogy a Rohoncon folyó építkezés miatt onnét el kell utaznia.'

75 A levelek nem szólnak az építkezés szinteréről, az akár a várban, akár a kastélyban folyhatott. A két adat csupán azt a tényt közli, hogy a többi Batthyány várhoz hasonlóan Batthyány I. Ferenc bán Rohoncon is építkezett. A bástya említése arról tanúskodhat, hogy a középkori rezidenciák reneszánsz átalakítása itt is megkezdődött. A XVI. század későbbi évtizedeiből eddig még nem kerültek elő további, építkezésre vonatkozó adatok. (4. kép) /*.] fiit' 4. kép. A rohonci kastély 1639-ben. Johann Ledentu rajza. Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései, 1599-1625 Bővebb tájékoztatást Rohonc esetében is azok a pénzszámadások nyújtanak, amelyek akárcsak Szalónakon, itt is 1599-től maradtak meg. A bennük Jobbágy János tiszttartó által feljegyzett, különböző iparosoknak kifizetett összegekről szóló első részben három évre visszamenően olvashatók építési adatok. Az építkezés eszerint Szalónakhoz hasonlóan Rohoncon is 1596 körül kezdődött meg, de a számadásokban azt sajnálatos módon csak ritkán olvasható, hogy azt a várban vagy a kastélyon folytatott munkáért fizették. A Batthyány rezidenciákon azonos módon a feljegyzések itt is kőbányászással és téglagyártással kezdődnek, „az rohonczi mezkwzegöknek attam"

116 szöveggel. Egyidejű vele az „attam az tégla vethönek Maizter Faitnak'*

77 és a ,fizettem az varosy Jörich Czieglernek, hogy az teglya egethő kemenczenek fölső falat megépítette"}

78 A következőkben több alkalommal a kőműveseknek történt kifizetések sorakoznak, köztük „Kwmywes Peter... Benedek Kanyn... Jakob Hengh... Merz Raiz... Greger Kwmyes ... Xristoph Marthy" és végül „az Harperghy kwfarago maizterMathez

Balis"}

79 A többnyire torz formában írt nevek mögött helybeli és uradalmi mesterek, rohonciak, szalónakiak és a közeli Kőszegről hívottak, valamint több olasz, illetve a közeli stájer területekről származók voltak. Neve nyomán itáliai lehetett Benedek Kamyn, Benedek Minih, Xristoph Marthy és a Sza-