Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

ILLÉS Péter: Fábián Gyula (1884-1955) és a "nép-rajz" - a jáki gerencsérek tükrében

Illés Péter: FÁBIÁN GYULA (1884 - 1955) ÉS A „NÉP-RAJZ" A JÁKI GERENCSÉREK TÜKRÉBEN „7955 szeptember 22-én, egy verőfényes, bánatos őszi délután emelkedett hangulatában a szombathelyi temető virágos sírhalmai között egy őszbeborult tantársa úgy búcsúztatta Fábián Gyulát, mint sokoldalú művészt és sokoldalú pedagógust, aki azonban mint pedagógus is nagy művész volt. Kevesen tudták azonban az elhunytról, hogy pályája kezdetén a magyar néprajz egyik úttörő munkása, a magyar díszítőművészet avatott gyűjtője és értelmezője volt." — írta az etnográfus Dömötör Sándor (1908-1986) megemlékezésének első soraiban a magyar néprajz egyik legnagyobb egyéniségének, Balassa Ivánnak (1917—2002), az Országos Néprajzi Múzeum főigazgatójának, még 1955ben.

1 Az éppen egy gépelt oldalas nekrológ megírása óta ötven év telt el. Azonban még most is, alig néhány esztendővel az ezredfordulót követően sajnos kijelenthető: Fábián Gyula (1884, Losonc [ma Lu_enec, Szlovákia] — 1955, Szombathely) etnográfiai munkásságának ténye ma is csak kevesek számára ismert, ennek következtében nem méltóképpen elismert, sem Szombathelyen, sem másutt. Tulajdonképpen ez akkor is így van, ha a Magyar Életrajzi Lexikon az első tömör kijelentésében mint „rajztanár, etnográfus, ifjúsági író" jegyzi őt.

2 Tény, hogy az 1970-es években szerkesztett és a hazai néprajztudomány egyik mérföldköveként számon tartott Magyar Néprajzi Lexikonban Fábián Gyula nem kapott szócikket. Ennél sokkalta meglepőbb, hogy a Savaria Múzeumban 1918-tól 1989-ig a képtár őreként eltöltött huszonegy áldozatos év dacára, a Pulszky Társaság által 2002-ben megjelentetett Múzeumi Arcképcsarnokban hiába keressük a nevét. Szélesebb, európai kitekintésben némi vigaszt jelent, hogy Zsámbéky Mónikának hála, Fábián Gyula nevét és életművével összefüggésben etnográfusi aktivitását egy, a közelmúltban szerkesztett német művészeti lexikon mégis tovább jelzi és örökíti.

3