Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

kezdte a korszak legújabb filmjeit. 1928-ban újabb mozi, a Sabaria szolgálta a város filmszerető közönségét. Az ismeretterjesztő előadások már az 1870-es évektől fontos szerepet töltöttek be. A 19. század végétől pedig a leggyakoribb népművelési forma lett a líceális (valójában ismeretterjesztő) előadás. Részint a Kultúregyesület, részint más társaságok, egyletek, szervezetek hívták rendszeresen az érdeklődőket a legkülönbözőbb témákban. A századelő világpolitikai jelentőségű eseménye volt a világháború. Ez a háború harcászatilag elkerülte ugyan Szombathelyt, hatása azonban természetesen nagymértékben érződött itt is. A katonaköteles korú férfiakat a frontra küldték, köztük a pedagógusokat és a 18. életévüket betöltött szinte gyermekember diákokat is. Az iskolákat kórházaknak rendezték be. így érthető, hogy az 1910-es évek közepén, második felében a kultúra háttérbe szorult. Kulturális élet a két világháború között A két világháború közötti Szombathely kulturális életének egyértelműen meghatározó tényezője volt —1922. május 7-e után—Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a megye és a város minden kulturális eseményének kizárólagos szervezője, rendezője az Egyesület lett volna, hiszen számos civil szervezet programjában továbbra is, akárcsak a korábbi évtizedekben, helyet kaptak kulturálisak is. Jellegében is egyértelműen kulturális egyesület volt a már korábban említett Szombathelyi Dalosegylet, a Haladás Dalárda, az Iparoskör kórusa, 1934. decembere után pedig a Schola Cantorum Sabariensis énekkar. A kulturális életet színesítették a zenekarok, elsősorban a Kultúregyesület Szimfonikus Zenekara, az 5. honvédgyalogezredé (hivatásos), a tűzoltóké, a 20-as évektől a leventéké. A színterek Akultúrélet színterei közül meghatározó volt a Múzeum épületéhez 1910ben hozzáépült Kultúrház (a 40-es évektől a Közművelődés Háza). Az épületben a két világháború között, sőt még utána is esztendőkig megfordult az ország művészeti életének számos kiemelkedő személyisége. A Kultúrház mellett a színtér bővülését jelentette a plébániákhoz — domonkosok, ferencesek, szaléziak — csatlakozó kultúrházak sora. 1928-ban megnyílt a Kisfaludy utcában az Iparoskör székháza. A kultúra szolgálatában állt a Sabaria és Kovács szállodák díszterme, a zsidókaszinó is.