Néprajzi adattár I. (Savaria Múzeum Közleményei 40. Szombathely, 1966)

Papmonyuóka: csikós kecskerágó (Evonymus europaea L.). Pergyuka: lepkefélék (Lepidoptera.) Pátránc: páfrányfélék (Polypodiaceae.). Pattogu: boróka (Juniperus communis L.). Sördin: citromsármány (Emberiza citrinella L.). Sárgoküllü: zöld küllő (Picus viridis L.). Seregin: seregély (Sturnus vulgaris L.). Szarkagáborgyán: kisőrgébics (Lanius minor L.) Szecsku: szöcskefélék (Stenobothrus rufus stb.). Tüskebugya: parlagi rózsa (Rosa gallica L.) termése. Targyakos biéka. barna varangy (Bufo vulgaris L.). Vereb: házi veréb (Passer domesticus L.) Vari: dolmányos varjú (Corvus cornix L.). Vasgin: szürke gém (Ardea cinerea L.). Züődbákán: szalakóta (Coracias garrulus L.). Gyűjtötte és közli: Csaba József JEGYZET 1. Kapornak, a korábban Vas megyei - őrségi - magyar falu, most Jugoszláviához tartozik. A PATRÁNCVIRÁG VARÁZSEREJE

1 (Népmese) Vóut éccé egy öregasszon, annak vóut

2 égy béirésse. Az a béirés kühajtotta az ökröket legetetnyi az erőüszéilre. Kéisőü déilután, miko haza akarta hajtanyi őüket, nem taláto séhun sé az ökröket. Egéisz éiccaka keresgéit utánnok az erdőüben, — de hiábo. Éifélko, miko a patránc virágzik,

3 kereséis közbe a béirés papucsábo beleesett a patráncvirágí és attóu fogva éccérre mégtutta, hogy hun vannak az ökrök. Mégtaláto. Hazahajtotta, osztá bekötöttö őüket az istállóuba. Utánno bemént a konyhábo. Az öregasszonnak ott vóut a kotlóuja, még a csibéik. Akko osztá a kotlóu aszonta a csibéiknek: „Vigyázzotok, a kemence hátán van égy nagy tál turóu. Éin föugrom oda, lérugom, ti még csak égyeték. A béirés ezt megéirtétté. Emonta az öregaszszonnak, hogy a kotlu mit kotyogott. Az öregasszon boszorkán vóut, mindént tudott. Mingyá tutta, hogy a biérés papucsábo van a patráncvirág. Ekéirté tóülö a papucsot, küvétté belüllö a patráncvirágot. Ettü kezdvé a béirés ném tudott semmit, még az állatok besszéidgyéit sé éirtétté még.

5 Elmondta: Mesics János 75 éves szegényparaszt Zsidán. Lejegyezte 1940-ben: Csaba József JEGYZETEK 1. A páfrányfélék (Polypodiaceae) népies neve: pápráng (Kozmadombja), pákránc (Farkasfa), pátránc (Kapornak), pátrány, patránc (Zsida). 2. Mesemondó, az ó utáni «, é utáni t és az ő utáni ü hangokat alig hallható nyomatékkal ejtette ki. 3. A páfrányok virágot vagy magot nem fejlesztenek, hanem mikroszkopikus nagyságú spórákkal szaporodnak. így a nép körében, virágját, termését nem látván, elterjedt az a tévhit, hogy éjfélkor virágzik s akkor is csak rövid időre. 4. A most Jugoszláviához tartozó őrségi községben, Kapornakon jegyeztem fel, hogy: „akinek zsebébe vagy cslzmaszárába esik a pátránc magja: az mindentlátóvá lesz". 5. Dr. Jávorka Sándor botanikus közlése szerint e mese egy változatát a felvidéki szlovákoknál is megtalálta. 457