Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)
ördögszar, ördögsár), vagy emberi ruhadarabok (ördögnadrág, ördögrokolya, ördögbocskor), vagy különféle szerszámok, eszközök, tárgyak (ördögkerék, ördöghinta, ördöglova, ördögkeringő, ördögszekér, ördöglovafarka, ördögostor, ördögkorbács, ördögtinta) ártó tulajdonságainak az ördög fogalmával, a rosszal kapcsolatba hozott analógiái, vagy hasznos növények fordítottjai (ördöglencse, ördögkenyér, ördöggyökér, ördögfű, ördögharapta-fű).'' 0 Hegyes vidékeken a földrajzi szakirodalom is ördöglyukaknak nevezi azokat a süllyedés következtében keletkezett üregeket, amelyeket a víz munkája is nagyobbított és a néző számára félelmessé tett, 7 1 azonban sokszor az ördög helyett alkalmazza a népmonda a hiedelemvilág másféle ártó lényeit is. Erre R kétféle értelmezésre itt néhány példával szolgálunk csupán. A Pilis hegy aljában, Szentkereszt község határában egyértelműen Ördöglyuk egy hatalmas barlang neve. 7 2 Rátka község neve a régi világban Ördög barlangja vagy Ördög lyukja volt, — Istvánffy Miklós szerint latinul Diaboli lucus (vagyis az „Ördögnek szentelt liget", tulajdonképpen „irtás", a barlang szó zalai jelentése). Mivel 1587-ben és 1600-ban rengeteg török és tatár pusztult el ezen a vad, műveletlen területen, a helyi hiedelmek az ördög nevét a törökökkel és a tatárokkal azonosítják. 7 3 Csongrádon a Piroska polgármester által telepített „ártéri szöllőhegy" neve Sárkányfarok hosszúkás alakja, s nem a bor minősége miatt, amit tréfásan sárkányvérnek, de cigányvérnek is mondanak. 7 4 Zalában a tormaföldi vártól a Kerka vizéig terjedő területet régebben Sárkány járásnak nevezték. „Reá ismerhet mindenki — írja a vidék jeles ismertetője —, mert mihelyest kikel a vetemény, legyen az bármi, elsárgul, s nem bír magosra nőni. Bármily szorgalmasan művelik, sohsincs rajta jó termés." 7 5 Az ördöggel könnyen összefüggésbe hozható Sárkány völgyeket 1864. évi feljegyzésekben Somogy megyéből is találtunk. Jád községben van ,,Sárkány völgy, egy lap erdő nagy vízállással, s forrásokkal. Járhatatlan volt, a balgatag köznép azt hitte, hogy Sárkány lakik ott, ahhoz közeledni kevesen mertek." 7 6 Kapoly községben a Sárkány nevü völgyben a „könnyen hívő babonások hajdan Sárkányt láttak felemelkedni (ha igaz)". 7 7 A Kisbár-Apáti község határán a Berekalla „alján egy rettenetes vad természetű berkes-nádas tó volt nagy számú vadak barlangja — nevezetesen mondják, hogy egy sárkány is lakott volna benne, mely a borjúkat, ökröket elragadván, felemésztette, most pedig egy kimerítő árok által lecsapolva, rétnek használtatik." 7 8 A motívumok tehát műfaji megkötöttség nélkül csapnak át egymásba, és ezzel az új kapcsolattal nemcsak módosulnak, hanem új változatsor kiindulásának is tartós alapjaivá válnak. 7 9 Németh Imre szerint a hiedelemrendszer állandóan mozgásban levő képzetrendszer, amely a hiedelemmondában állandóan ötvöződik a valósággal. A motívumok a hiedelemrendszer pszichikai készségeinek, általános előírásainak, járatainak rendelik alá az észlelt valóságot, tehát mind a mesei motívumok, mind a szólások az észlelhető valóságot nem a lényeg, hanem a lényegtelen nézőpontjáról erősen leszűkített, nem valóságos, csupán valószerű helyzetekben tükrözik. 8 0 A Gyilkos haramia mesetípus alsószöllősi (Nyitra megye) változatában az ördögnek odaígért fiú a pokol kapujában nem barlangot, pusztaságot, mocsaras területet, hanem isteni lakóhelyet, templomot kezd építeni. Más változatban az építés úgy történik, hogy a földön fakésével kört húz maga körül és ezt uórnak nevezi, amely megvédi az ördögök ellen.'' 1 Végeredményben mindkettőnek a védelem a feladata, de — Solymossy Sándor szavaival — „a mesemondó az eseménysor bizonyos tipikus helyén kénytelen 279.
