Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

108. Saját megfigyeléseim (1955) alapján. 109. Pethő 36-37. Margitay: 1. h. 110. Vö. Ortutay 1959. 111. Scheiber Sándor 21-22. Ipolyi: i. h. 112. Scheiber: i. h. Dähnhardt 55. 113. Bárdosi 203. 114. Bárdosi 205. 115. Bárdosi 204. - A homok ördögi tulajdonságairól 1943-ban nagy költőnk egyik szegényembere igy elmélkedik: „Ver minket a felséges atyaúristen örökös széllel, korai jéggel, de leginkább ezzel a gyalázatos homokkal. Mi ördögfajzat szórta erre a földre, mert ez isten műve nem lesz ... (Rossz, kellemetlen az embernek, tehát ártó szándékkal történt.! Ha elkezdi rázni a szoknyáját! Ez a homokfúvás! Ordögszentelö

je ez. Hej, amikor lefolytatja a szertartását, viszi-hordja helyre a sovány barázdát! Imádkozzuk is olyankor a zsolozsmáját..." (vagyis káromkodunk). NÉPSZABADSÁG 1965. április 18. 9. Vikár Béla édesanyja, Szomjú Veronika írja egy őrségi levelében: „Az ördög dalolgassa ám, hisz nem tudom betanulni dallamát!" (Türelmetlenségében az ördö«.-e bízza mert hiábavaló munka, nem istent kéri rá.) Volly 13. 116. Balassa 16. 117. ETHNOGRAPHIA LXXV (1964), 482. 118. Marót 207. 119. Boskovic-Stulli 122. 79. sz. „Vreea kamenja." (Közsák.) Vö. a kőemlékről Bán 24. a zsákról uo. 127—128. (Érdekes probléma a horvát—észt párhuzam magyarázata.) 120. Akos 209. 121. V. Hugo II, 280. Püspökladányban ördög Flórián Sándor ragadványneve onnan eredt, hogy amikor megszületett olyan fekete és szőrös volt, mint az ördög. NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK III (1958). 3, 239. 122. V. Hugo II, 284. Vö. Schlögl—Somlósy 81-89. 123. V. Hugo II, 288. Palóc mesében „látja, hogy a sok ördög akár a füst, csak úgy ömlik utána a pokol szájából". Istvánffy 229. 124. V. Hugo II, 315. 125. Dähnhardt 60. 126. Scheiber: i. h. 127. Gunda 1958. 333. 128. Sklovszkij 87-88. 129. Ortutay 1959. 195-238. 130. Morvay Judit 29. 131. Akos 140., 165-166., 170. 132. Russel angol filozófus tréfás megjegyzése szerint „sok minden szól amellett, hogy ezt a világot valójában az ördög teremtette, amikor az Isten éppen nem nézett oda". Akos 205. A csongrádi szólás szerint „az ördög ellen sem lehet panaszra menni az anyjához" - vagyis a hiba miatt a hiba elkövetőjéhez. (Sgy. Esztergálos Ferenc közlése.) 133. ETHN. LXIX, 616-619. és LXXV, 471-473. 134. Lips 102-106. 135. Hillebrand-Bella: 109-126. Gazdapusztai 89-97. 136. Gunda, MŰVELTSÉG ÉS HAGYOMÁNY V, 3-23. (Hozzászólásokkal.) 137. Vikár 31. 138. Akos 90-91., 96-130., 207. 139. Krzyzanowski II, 209 . 5011. sz. Christianson 86. 5010. sz. Aarne 127. 61. sz. Qvigstad 47 67. sz. 140. Bárdosi 220. Simonsuuri 126-128. N 1-200. sz. 141. Bán 341. 142. Laugaste-Normann 152—167. 21-35. sz.: Kalevipoeg követ dob Vanapaganra. — 167-175 36-46. sz.: Az óriások városokat és templomokat dobálnak kövekkel. — 621. Német kivonat. — Laugaste—Liiv—Normann: 98—156. 1—92. sz. Rendszerezi a kőhajításról szóló észt mondákat és a helyi specifikumok alapján csoportosítja. 429-433. Német kivonat. 143. Bárdosi 219. 144. Eötvös II, 79-80. 145. Sgy. Tary László csongrádi fogorvos közlése. 146. Idézi Scheiber 23. 147. Orbán Balázs „Székelyföld leírása" c. műve IV. kötetének mottója. 148. Napjainkban nem csupán a szóbeli megjelenítés, hanem a színpad, film, rádió, televizió 293.