Bárdosi János: Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében (Savaria Múzeum Közleményei 36. Szombathely, 1965)

a célra mint kezdöfedezetet. Reméljük, hogy a megyei tanács e nagyarányú munkához a továbbiakban is megadja a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást, egészen a munka befejezéséig, az összegyűjtött anyag megjelentetéséig, s erre felhívja a járási és községi tanácsok figyelmét is. Gyűjtőmunkánkhoz ugyanis nem elég a központi támogatás, mivel községenként megfelelő adatgyűjtőket és jó adatközlőket kell felkutatnunk. A Zala megyei tapasztalatokból kiindulva a földrajzi névgyűjtésnél nemcsak a városok, községek számával, hanem a terület nagyságával és a lakosság számával is számolnunk kell. Vas megye területe: 580 241 kat. hold, lakosainak száma: 282 656, két városa és 229 községe van az 1960-as népszámlálás adatai szerint." Megyénk területe 10 193 kat. holddal nagyobb, mint Zala megye területe, lakosainak száma pedig 8405-tel több, de ugyanakkor a községek száma 29-cel kevesebb. így majdnem olyan nagy létszámú adatgyűjtő és adatszolgáltató gárdára van szükségünk, mint Zala megyének, mivel a területet a gyűjtőknek és adatközlőknek gyakorlatilag végig is kell járniuk. Nem az a célunk, hogy olyan rövid idő alatt összegyűjtsük Vas megye földrajzi neveit, mint ahogy azt Zala megyében tették, hanem az, hogy alapos munkát végezzünk, bár az idő kétségtelenül minket is sürget. Ha az elvégzendő feladatokat tervszerűen hosszabb időre osztjuk be, akkor könnyebben kiküszöbölhetők azok a nehézségek és fogyatékosságok, melyek Zala megye esetében is felmerültek. Végh József fel történt legutóbbi szegedi tanácskozásunk alkalmával abban állapodtunk meg, hogy először a celldömölki és a sárvári járás földrajzi névanyagát kellene összegyűjteni, és csak azután a többi járásét. Ez a megoldás azért logikus és talán célravezető is, mert ezekben a járásokban már eddig is történtek kezdeményezések a földrajzi nevek gyűjtése terén, az évente meghirdetett országos és megyei néprajzi és nyelvjárási pályázatok keretén belül. így Kovács Jenő faipari gépmunkás, csoportvezető 1963-ban: „Adatok Mersevát község külés belterületének földrajzi elnevezéseihez és néprajzához" címmel írt 43 oldalas pályamunkát,

7 Dala József járási vb-elnökhelyettes pedig 1964-ben: „Földrajzi nevek Jánosházán" címmel 44 oldalas kéziratot küldött be a pályázatra." Azonkívül az említett járásokban a földrajzi névgyűjtés terén nincsenek olyan nyelvi nehézségek a nemzetiségi községek miatt, mint például a szentgotthárdi vagv akár a szombathelyi járásban. Itt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a nemzetiségi falvakban csak olyan személy gyűjthet, aki az adott község nyelvjárását tökéletesen ismeri, beszéli. Ebben a két járásban lehetne talán legkönnyebben megszervezni a lelkiismeretes munkát végző adatgyűjtőket, akiknek példáján okulva nyilván a többi járás társadalmi gyűjtői is vállalkoznának e nemes feladatra. Amíg a celldömölki és sárvári járásban folynának a gyűjtési munkálatok, addig a többi járasban lehetne gyűjtőket toborozni, akik jól felhasználhatnák az előzők tapasztalatait, átvehetnék munkamódszereiket. A fenti két járás összegyűjtött anyagának ellenőrzési és rendezési munkálataival egy időben már más járásokban is megkezdődhetnek a gyűjtőmunkálatok. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi járásban nem kezdhetik el előbb a munkát. E két járásra vonatkozó súlypontozás elvét tehát nem sérti meg az a tény, ha valamelyik más járásból is jelentkeznek az első időszakban önkéntes kezdeményezők, mert így az egész megyében szélesebb körben s hamarabb kialakulhat egy jól működő munkaegyüttes, gyűjtőhálózat. A celldömölki járás gyűjtőinek szervezését Dala József vb-elnökhelyettes 450