Horváth Ernő: Földtani vándorgyűlés Nyugatmagyarországon (Savaria Múzeum Közleményei 35. Szombathely, 1964)

vulkánunk, mely felső-pannóniai homokra települt 50—60 m vastag bazalttufából és a tetőt borító bazaltból épült fel. A vulkán egy ÉNy—DK-i és egy közel É—D-i törésvonal mentén elhelyezkedő csatornán át működött. A működés szakaszos volt, mely heves törmelékszórással és tufaképződéssel indult. Ennek egyenetlen felszínére ömlött a bazalt, mely szintén szakaszosan került a felszínre. A hegy mai alakjának kialakulása már a vulkáni működés közben megindult. Az ÉNy-i oldalon látható bazaltömlés előtt már suvadások érték a tufarétegeket, majd a jégkorszak alatt folyóvizek alakították tovább, Ny-i oldalán otthagyva kvarckavics-üledékük maradványait. E bevezetés után a vendégek szakvezetés mellett megtekintették a hegy belsejének feltárásait, a kráterek metszeteit és közben kőzetmintákat gyűjtöttek. A celldömölki földművesszövetkezet éttermében elköltött ebéd után a vándorgyűlés a répcelaki szénsavüzem megtekintésére indult. A bejárat előtt a répcelaki szénsavtároló szerkezet földtani felépítéséről következett ismertetés, majd Baldauf Lajos igazgató és a főmérnök vezetésével megtekintették az üzemet és termékeinek előállítását. Innen Bükre, a szénsavas gyógyfürdő megtekintésére vezetett az út. Itt a tervezett előadás elmaradt az előadó, dr. Kriván Pál egyetemi adjunktus közbejött betegsége miatt. így megnyúlt a látogatók fürdésre szánt ideje, melyet mindenki igyekezett kihasználni. Bükről a gépkocsikaraván a kora esti órákban indult vissza Szombathelyre. A Sághegy feltárásainak megtekintése Másnap, május 29-én a korareggeli órákban a vendégek felkeresték a szombathelyi Isis-szentélyt, és idegenvezető segítségével ismerkedtek meg vele. Utána a második napi programnak megfelelően Felsőcsatárra indultak a talkumbánya megtekintésére. A helyszínen B. Varrók Kornélia, a M. Áll. Földtani Intézet tudományos munkatársa beszélt bevezetésként o közvetlen környék földtani viszonyairól, rétegtani kérdéseiről. Utána dr. Varjú Gyula főgeológus, az Érces Ásványbányászati Kutató Vállalat munkatársa ismertette a felsőcsatári 613