Horváth Ernő: Vas Megyei Természetvédelmi napok 1964 (Savaria Múzeum Közleményei 33. Szombathely, 1964)

Utána dr. Gejza Steinhübel, a Szlovák Tudományos Akadémia Malonyai Arborétumának tudományos munkatársa emelkedett szólásra. „Külföldi örökzöldek a malonyai éghajlati viszonyok között, valamint iparvárosok szennyezett légkörében" c. beszámolójában azokról az eredményekről beszélt, melyeket a Szlovák Tudományos Akadémia Malonyai Arborétumában az örökzöldek honosításával kapcsolatban már évtizedek óta eredményesen folytatnak. Az örökzöldek alkalmazkodási képességét fiziológiai kísérletekkel elemezte, s arra a megállapításra jutott, hogy az örökzöldeknek nagy a fiziológiai plaszticitása, s így különösen az örökzöld lomblevelűek igen alkalmasak a legszennyezettebb légkörű városok díszítésére, illetve levegőjének egészségesebbé tételére is. Dr. Szőnyi László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az ERTI osztályvezetője „Az erdő és a külföldi fafajok szerepe a kultúrtájban" címen adott elő. Népesebb országok kutatóira hivatkozva kifejtette, hogy az erdőnek a pénzben ki nem fejezhető haszna — a levegő tisztítása, a csapadékvíz egyenletes levezetése, a termőtalaj kialakítása és megkötése és a lakosság harmonikus kedélyállapotának fenntartására gyakorolt hatása — sokszorosan meghaladja a faanyag nyújtotta gazdasági hasznot. Beszámolt azokról az eredményekről, melyeket az ERTI a közelmúltban a nagyvárosok és üdülőhelyek közeiéber. fekvő erdők esztétikus és tájbaillő berendezésével kapcsolatban végzett kuta-. tásai terén elért. Előadását sok szép, színes diapozitív film vetítésével tette szemléletessé. A szünet után dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa következett, aki „Természeti katasztrófák: a Savariát elpusztító 455. évi földrengés és annak földszerkezeti okai" c. előadásában a savariai földrengésre vonatkozó kiterjedt kutatásának eredményeiről számolt be. Foglalkozott a reá vonatkozó írott források értékelésével, és arra a megállapításra jutott, hogy Cuspinianus és Sigonius XVI. századi krónikáikban két különböző földrengés emlékét örökítették meg. Az első (455. szept. 5.) csak megrázta a várost és házai szilárdságát megbontotta; a második (456. júl. 16.) pedig azt teljesen romokba döntötte. Néhány példát sorolt fel hasonló korban lezajlott földrengések külső körülményeiről. Végezetül a savariai földrengéseket időbelileg és erősségüket illetően illesztette bele az i. u. 300—550 között kipattant katasztrofális rengések sorozatába. Mindebből kéregszerkezeti adatok olvashatók ki, amelyek napjaink kőolaj- és földgázkutatásai során hasznosíthatók. Előadását diapozitívek vetítésével szemléltette. Befejező előadásként dr. Pöcs Tamás, az Egri Tanárképző Főiskola tanára „Északi és magashegységi elemek Vas megye flórájában" c. előadásában sok szép színes dián keresztül mutatta be Vas megye eme különleges növényeit, melyeket megkülönböztetett bánásmódra, sőt egyeseket kimondottan védelemre javasolt. A tudományos ülés dr. Zsigmond László, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Vas megyei elnökének zárszavával ért véget. Rámutatott arra, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek kulturális és idegenforgalmi szempontból Vas megye különleges földrajzi adottságaiban, kedvező klímájában, s méltatta azokat a haladó hagyományokat, melyek e kedvező lehetőségek kihasználásával már századokkal ezelőtt virágzó kertkultúrát alakítottak ki Vas megyében, melyet a felszabadult nép most saját gyönyörűségére ápolhat és fejleszthet tovább. „Ennek a szép törekvésnek kifejezői az évről évre gazdagodó természetvédelmi napok is" — fejezte be zárszavát. 9