Steinhübel Gejza: Ambrózy-Migazzi István szerepe a kertépítésben (Savaria Múzeum Közleményei 31. Szombathely, 1964)

fokig irányítani lehet a növény életét. Tudta, hogy a környezet tényezői komplexen hatnak, hogy részben helyettesíthetik egymást, s így bizonyos mértékben mi is pótolhatjuk az egyik oldalon mutatkozó hiányokat egy másik tényezőnek a fokozásával. Így látjuk az arborétumban a magaslati fekvés helyettesítését steril talajjal, egyes növények hűvösebb éghajlat iránti igényeinek a kielégítését nedvesebb környezettel. Nyugat-Európa kiegyenlített atlanti éghajlatához szokott fajokat tűlevelűek alkotta barriérek árnyékában, vagy északi lejtőkön találunk, mert Ambrózy ismeri a kritikus koratavaszi inszoláció hatását, s így csökkenti a nappali felmelegedés és a kisugárzás és fagyok okozta éjszakai lehűlés közötti szélsőségeket, amilyenek napos helyeken lenni szoktak. KihaszArborétumrészlat az Ambrázy-kastéllyal. Malonya nál minden talaj mélyedést, minden lejtőt, minden védőnövényt; a kapuátjárat két vége mellett egymástól teljesen különböző faféleségeket ültet, melyek talán egyetlen telet sem bírnának ki, ha helyet cseréltetnénk velük. Ambrózy tudja, hogy milyen befolyással van az ojtóalany az ojtógallyra, s a tölgyfák nemesítése körüli munkájánál rátér a talaj—ojtóalany—ojtógally kapcsolatának komplex megoldására. Eredményesen szabályozza a fagyállóságot célszerű s megfelelő időben alkalmazott trágyázással, kihasználja egyes fajok fájának sovány talajokon gyorsított beéredését, megállapítja némely tűlevelűnek alacsony hőellenállóképességét a malonyai viszonyok között, és rámutat arra, hogy ha eredményesen akarunk tenyészteni exótát új környezetben, úgy nem ültethetjük, trágyázhatjuk azt sablonszerűén a természetes élőhelyén érvényes tenyésztési elvek szerint. Feltesszük, hogy Ambrózy nem maga jött rá mind erre, s munkájában visszatükröződnek olyan elméleti ismeretek is, melyeket részben Molisch-sal, a híres német fiziológussal való ismételt kapcsolata alkalmával szerzett, valamint ismeretei jelentős tenyésztőknek, akikkel ugyancsak gyakori személyes vagy levélbeli összeköttetésben állott (Purpus Darmstadtban, Holferder Münchenben, Ledien Drezdában, Voigtländer ugyanott, Nussbau Brémában, dr. 235