Plautus - Devecseri Gábor (ford.): Amphitruo (Savaria Múzeum Közleményei 25. Szombathely, 1963)

ALCUMENA Castorra, hisz tapasztaltam, mennyire becsülöd asszonyod. JUPPITER Hogy nincs más nő, kit ennyire szeretek, tán nem elég? MERCURIUS (félre, az égre mutatva) Jaj, ha tudná nőd amott fönn, hogy mivel foglalkozol, inkább vágynál Amphitruo maradni, semmint Juppiter. ALCUMENA Jobb szeretném tapasztalni, semmint emlékezni rá, mert az ágyad, min feküdtél jóformán meleg se lett. Tegnap éjfélkor jössz, most mész. Hát ez tessék énnekem? JUPPITER Azért, amit mondtál, én nőm, neheztelned nem való. Titkon szöktem el hadamtól: néked loptam ezt az éjt, hogy tőlem tudd legelőször, mint viseltem háborút. Elmeséltem mindazt néked. Nem tettem volna ezt, ha nem imádnálak. MERCURIUS (félre) Lám, megmondtam! Megpuhítja végül is. JUPPITER Most, hogy a sereg meg ne sejtse, visszasietek titkosan; azt ne mondják: államunknál többre tartom hitvesem. ALCUMENA Távozásod hitvesedből könnyeket fakaszt. JUPPITER Csöndesen! El ne csúfítsd szemed: hamar megjövök. ALCUMENA Messze van e „hamar". JUPPITER Nem örömmel megyek tőled messze. ALCUMENA (gúnyosan) Érzem, elhiszem: egy éjjelen jössz is, mész is. JUPPITER Mért tartsz vissza még tovább. Itt az idő; hajnal előtt el kell hagynom városunk (Int Mercuriusnak; ez átadja a kelyhet) Most néked ezt a kelyhet, melyet hősiességem kapott, kelyhét Pterela királynak, kit magam döftem le, én neked adom, Alcumena. ALCUMENA Ügy teszel, mint mindig is. Castorra, szép ajándék, méltó ahhoz, aki adja most. MERCURIUS (Aleumenához) Mondjuk inkább úgy, hogy méltó ahhoz, aki elnyeri. JUPPITER Óhaj tsz mást is? ALCUMENA Hogy szeress, mint téged én, távolból is. (Megölelik egymást) MERCURIUS (meghúzza Juppiter köpenyét) Induljunk már, Amphitruo; hajnalodik. JUPPITER Sosia, menj, követlek. (Aleumenához) Mást is óhaj tsz? ALCUMENA Hogy hamar jöjj.