Horváth E.-Jeanplong: Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei (Savaria Múzeum Közleményei 18. Szombathely, 1962)
fehéren molyhos, tövises leveleiket. Június—augusztusban nyíló virágzata kékesfehér gömböt alkot. A tetőre felérve cserjésekben, bokros helyeken elvétve az ezerjófű (35) erősszagú példányaira találhatunk. Termetes (60—120 cm) növényünk május—júniusban hozza halványpiros, fürtben álló virágjait. A Ságról Celldömölk felé leereszkedve, nedvesebb helyeken két ritka növényünkkel ismerkedhetünk meg. A sárga virágú nádi boglárka (20) mocsaras helyeken élő nagytermetű növényünk. A másik az árkok nedves talaján élő tarka zsurló (5). Sima szárú, 10—30 cm magas növényke. Sporangiumfüzérei a meddő zöld szár csúcsán fejlődnek, csúcsuk kihegyezett. Celldömölkről utolsóelőtti állomáshelyünkre, a sitkei erdőbe látogatunk el. A terület gyertyános—tölgyeseiben él a koratavasszal nyíló, kék virágú máji'irág (19), valamint a díszes vesepáfrány (8). Az erdő cser—tölgyeseiben, különösen az ostffyasszonyfai vasútállomás mögötti részen díszlik megyénk egyik legszebb virága, a genyőte vagy más néven királynő lilioma (92). Szárán tőleveleket és ágatlan vagy rövid ágú, hosszú fehér virágzatot visel. Virágjai május—júniusban pompáznak. E bájos mediterrán növényünk legészakibb előfordulása ez, mely az Illyricum flóratartomány felső határát jelzi a Kemenesháton. A genyőtével együtt sok más érdekes növény is virít ezen a tájon. Itt is találkozhatunk a csarabbal, melynek megyénkben ez a legkeletibb lelőhelye. A helyenként világítóan fehér törzsű nyírfák az egykori lápok helyét jelzik. Hosszú körsétánk utolsó állomáshelye a Nárai melletti „Zsidu" rét. E kiszáradó lápterületünkön él egy másik, nagyon kedves és szép növényünk, a sárgaliliom (93) (8. kép). Rövid gyöktörzséből tőlevélrózsa ered. Levelei szálasak. Virágjai a 30—80 cm magas szár csúcsán laza fürtben helyezkednek el, tölcsér alakúak és június—júliusban virítanak. Szépsége miatt dísznövényként ültetik. VÉDELEMRE JAVASOLT TERÜLETEK Munkánk eddigi fejezeteiből akaratlanul is kirajzolódtak a körvonalai azoknak a helyeknek, melyek ritka növényeik, jellegzetes növénytársulásaik és tájképi szépségeik révén védelemre tarthatnak számot. Mégis úgy érezzük, hogy a vasi természetvédelem ügyét visszük előrébb akkor, amikor ismételten felvázoljuk, röviden ismertetjük és körülhatároljuk azokat a helyeket, melyeket megkülönböztetett bánásmódra javasolunk. 24 2 Kőszeg — Rőti-völgy: a fehér sáfrány lelőhelye az országhatár közelében. Kőszeg — Alsóerdő: az erdő ÉNY-i szögletében levő láp- és fenyvesrészlet. Kb. 4 hektáros terület. Kőszeg — Stájerházak: a Stájerházaktól K-re húzódó Hármas-patak völgye nagyon szép természetes lucossal, több országosan is ritka mohafajjal, fecsketárniccsal, fehér acsalapuval. Velem — Petericshegy: a Petericshegy mészfillites sziklagerincén kb. 2 hektáros reliktum erdeifenyves-állomány törpe sás, hármaslevelű macskagyökér és tarka nádtippan egyedeivel. (Vida Gábor felfedezése.) Velem — Szent Vid hegy: az egész hegy mint a fürtös gamandor, hegyi lednek, hegyi varázslófű, osztrák tarsóka, fekete áfonya lelőhelye. Bozsok — Felsőrét: a mocsári hízóka egyetlen Vas megyei lelőhelye. Cák — Gesztenyés: hazánk egyik legnagyobb összefüggő ősgesztenyése jelentős népi építészeti emlékekkel. Csákánydoroszló — Kastély: a várkastély és postaút közötti területrész erdei tulipán egyedeivel. Csákánydoroszló — Büksi-rét: a Strém patak és az erdők által körülfogott terület az országhatár mellett kockás liliommal. Szentgotthárd — völgy: az Apátistvánfalva felé vezető út nyugati oldalán húzódó kis völgy a csillagos nárcisz lelőhelyévél. 32
