Bárdosi János: Kenéz díszített házoromzatai és kapufái (Savaria Múzeum Közleményei 12. Szombathely, 1961)

A kapufák négyoldalú hasábok, téglalap és négyzetalakú keresztmetszettel. A kapulábaknak három fő része van; a fej, törzs és a láb. A fej és a törzs közötti rész a nyak, amit esetünkben elég nehéz elkülöníteni, legjobban még a 10. kép 2., 3. ábráján és a 12. kép 1. ábráján szemlélhető. Főleg a fej és a nyakrész díszített, a láb cifrázása ritkábban fordul elő. A díszek egy vagy három oldalra korlátozódnak, az udvar felőli rész teljesen dísztelen. 14. kép. Kapufák. Rákóczi u. 28. (1. á.), 15. (2. á.) és 42. (3. á.) A kapufák fejének végei többnyire négyoldalú gúlába futnak össze, vagy félkörívben lekerekítettek, de akadnak háromszögű hasáb és kerek formájúra kiképzettek is. Ezek kifaragásánál alapvető szempont, hogy olyan formájú legyen, amely az esőt levezeti, mert különben a fa korai romlásnak, pusztulásnak van kitéve. Ezért nem találunk községünkben lapos (vízszintes) végű kapufákat, mert még a legegyszerűbbek, a dísztelenek is ferdén levágottak. A kapulábak átlagos magassága 190—220 cm. A régebbiek szélessége 30—35 cm, vastagsága 25—30 cm, az újabbak már jóval vékonyabbak. Az ajtók és kapuk szárnyainak felső ívelése elég változatos. Előfordul vízszintes, tompaszögű, hullámvonalas, félkörívben enyhén domborodó és csúcsíves változata ezeknek, amint a 15. kép mutatja. Egy-egy bejáratnál az ajtó és a kapu kontúrja általában azonos. Vannak azonban olyanok is, melyeknek ívelése eltérő. Tgy pl.: 1. A kapu tompaszögű, az ajtó vízszintes, vagy félköríves. 2. A kapu hullámvonalas, az ajtó pedig csúcsíves. A bejáratok festése, mázolása, kátrányozása díszítő, vagy konzerváló céllal korábban nem fordult elő, csak újabban tapasztalható egy-két helyen. Leghamarabb a kapufák lábai korhadnak el, amiért már az egészet ki kell cserélni. Néha ugyan megtörténik az is, hogy a 72