Szentléleky Tihamér: A Savaria-kutatás története (Savaria Múzeum Közleményei 7. Szombathely, 1958)

Márton születési helyének a szakirodalomban már egy évszázada vitatott kérdését. Közös müvük az Acta Savariensia 4. kötete.

7

1 Cikkei több esetben idegen nyelven jelennek meg.

7' Paulovics István munkásságát a felszabadulás után nagy lendülettel folytatja.

7

3 További összegező feldolgozásaiban csak halála (1952) akadályozta meg. Kéziratban maradt fenn a savariai feliratokról készített tanulmánya. Az 1938-as ásatásokig összegyűjtött régészeti emlékek, továbbá az új feltárások eredményei lehetővé tették, hogy Kapossy János Savaria hagyatékát művészettörténeti szempontból is vizsgálja.

7

1 Géfin Gyula ásatási kezdeményezéseinek és szívós propagandájának, melyet a római anyag érdekében kifejtett, egyik jelentős eredménye, hogy a régész szakkörök egyre több cikkben foglalkoznak Szombathely emlékeivel is. Alföldi András irányító tevékenységének eredményeképpen a budapesti tudományegyetem régészeti tanszéke világszerte ismert doktori értekezéseiben, a Dissertationes Pannonicae köteteiben városunk ókori anyaga közel 50 év után újból elfoglalja az öt megillető helyet. Dobó Árpád. Gráf András. Hunyadi Ilona, Iványi Dóra. Kovrig Ilona, Sellye Ibolya, Radnóti Aladár, Patek Erzsébet, Nagy Lajos, Nagy Tibor, Szilágyi János, Bónis Éva

7

5 munkáiban számos utalás történik Savariára. Az egyes szerzők önálló munkákban is megemlékeznek városunk ókori anyagáról, így Oroszlán Zoltán a synkretisztikus istenszobrocskákról,

7" Nagy Lajos a székesegyház építésekor, 1791-ben talált mozaik-padlóról,

7

7Láng Nándor a savariai Dolichenus-csoportozatról,

7

8 ifj. Alföldi András Szombathely római településtörténetéről,

7" Nagy Tibor a Szent Quirinus-relikviákról ír.

8

0 A külföldi kutatók közül Balduin Saria személye emelhető ki, aki az emoniai hatásokra mutat rá. A két világháború közötti időszakra jellemző, hogy a szűkös anyagi viszonyok, továbbá a szakember-hiány miatt csak alkalomszerűen, néhány évre, esetleg csak hónapokra lehet biztosítani helyi régész kutató munkáját. Nemcsak abban maradt el e kor, hogy a maga időszakában állandó szakember jelenlétéről nem gondoskodott, hanem abban is, hogy elmulasztotta újabb helyi szakember-nemzedék nevelését. Kizárólag egy véletlen leleten, a Quirinusbazilika első felszínre került emlékein s egy helyi kutató, Géfin szívósságán múlott, hogy közel 20 évi visszafejlődés után az országos érdeklődés ismét Savaria felé irányult. A felszabadulás utáni Savaria-kutatás történetében már utalás történt Paulovics István érdemeire. Nagy gondot okozott a II. világháború eseményei során megsérült és összekeveredett múzeumi leletanyag rendszerezése. Még Paulovics István kisebb kiállítást rendezett be a romkerti anyagból a Quirinusbazilika védő épületeiben 1948-ban. Türr Ervin 1952-ben a római vízvezeték nyomvonalát tisztázta.

8

1 1952-ben nyílt meg a Savaria Múzeum állandó régészeti kiállítása, a kőtár átrendezésére pedig 1956-ban került sor. 1954—55-ben Radnóti Aladár vezetésével elkészült az anyag korszerű leltározása. 1952-ben az Egészségügyi Szakiskola épületének alapozásakor messze elhúzódó római temető egy részét tárták fel a Hámán Kató úton: az anyagot az ásatások vezetője. Mócsy András az Archaeológiai Értesítőben publikálta 1954-ben.

8

2 A legutóbbi évek során Kádár Zoltán foglalkozott Savariával. Kandidátusi értekezését Savaria szobrászata cimen adta be. Az újonnan meginduló Vasi Szemle 1958. évi I. kötetében a Sempronius-követ méltatta,

8

3 a város ókori ismertetését pedig a Képzőművészeti Alap Műemlékek című sorozatának egyik legújabb füzetében foglalta össze.

8

4 1955-ben egy Véletlen lelet folytán megindult a savariai Iseum feltárása. A munkálatokat 1957 óta Vas megye és Szombathely város Tanácsa támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia tervásatásaként folytatjuk. Az eddigi eredményekről előzetes jelentés számol be az Archaeológiai Értesítőben.

8

5 88