Szentléleky Tihamér: A Savaria-kutatás története (Savaria Múzeum Közleményei 7. Szombathely, 1958)

teszünk szolgálatot, másfelől pedig éppen ezáltal egyletünk körén belül az egyleti munkálatok iránti érdekeltséget csak élesszük és fokozzuk."

3* Lipp Vilmos az egylet megalakításával, a jeléntések megindításával és nagy irodalmi munkásságával közel egy évszázad elmaradottságát pótolta. Érdeme, hogy saját személyén túlmenően sokakat buzdított a régészeti munkára, és köréje tömörülve kialakult a kutatóknak egy olyan kis csoportja, mely halála után továbbfolytathatta a munkát. A Savaria-kutatás számára már az is nagy veszteséget jelentett, hogy 1880-ban Keszthelyre távozott. A magyarországi régészetnek új helyén is nagy szolgálatokat tett. nevéhez fűződik a fenékpusztai római kori város felfedezése és részbeni feltárása. LIop Vilmos munkáját Rezsőfv Gvörev és Burány Gergelv folytatta. Utóbbi még Lídd Vilmos tevékenvségének idején, 1884-ben és 1885-ben cikkeket írt az Archaeolópiai Értesítő részére a szombathelyi régiségekről.

3

5 Az egyleti ielentésekben ő emlékezik meg Líod Vilmos munkásságáról.

3

6 Működésének időszakában

3

7 jelennek meg Zsilinszkv Mihály szombathelyi tárgvú tanulmányai a Magvar Tudományos Akadémia Értesítőjében

3

8 és a Vas megyei Régészeti Egylet jelentéseiben.

3" 1890-től Kárpáti Kelemen lén LÍDD. Rezsőfv. Buránv örökébe, s lesz mintegy 10 éven át a Régészeti F.gvletnek igen körültekintő tevékenységét végző tagja, illetve később titkára. 1891-től az egyleti jelentéseiben sorozatos közléseket ad a felszínre került leletekről.

,

n Ismerteti a Vas megyei Régészeti Egylet szombathelyi régiségtárában kiállított anyagot.

4

1 összefoglaló jellegű munkákat is írt a római légiók pannóniai tartózkodásáról

4

2 stb. A század 80-as éveiben Kunc Adolf és Kárpáti Kelemen szerzőktől megjelent a Szombathely—Savaria rendezett tanácsú város Monográphiája című munka: Kárpáti kétségtelenül igen sok addig ismeretlen anyagot dolgozott fel benne, a Savaria-kutatás terén azonban nem tudott olyan magas szintre emelkedni. mint különösen az összefoglalásban nagy elődje, Schönvisner István, vagy később Lipp Vilmos. A kötetnek a régészet körén kívül eső jelentősége jóval nagyobb. Az ország vezető régész szakemberei, a helyi kutatók, főleg pedig Lipp Vilmos munkássága folytán mind többen foglalkoznak Savariával. Rómer Flóris alapvető és ösztönző tevékenységéről már Lipp Vilmos méltatásánál megemlékeztünk.

4

3 A savariai régiségekre ugyancsak felfigyelt Vosinszky Mór.

44 Torma Károly,

4"' Hampel József

4

6 is. A század elején Kuzsinszky Bálint az Ókori Lexikon részére Savaria címszó alatt ismerteti a város egykori jelentőségét és emlékeit. Az Archaeológiai Értesítő hasábjain sorozatosan jelennek meg Savariával foglalkozó munkák. így Rácz Endrétől, Pulszky Károlytól,

4

7 Pasteiner Gyulától

4

8 és Zsigmondy Gusztávtól.

4" Bubics Ede az egyleti jelentésekben összefoglaló cikket ír a római utakról.'

0 A Savariával más munkákban foglalkozók között meg kell említeni Czobor Béla,

7'

1 Darnai Kálmán.

5

2 Salamon Ferenc,

7'

3 Torma Károly.

7'

4 Hampel József,

7'

5 Vosinszky Mór. Récsei Viktor,"'" Finály Gábor,

5

7 Gyárfás Tihamér,

5" Ipolyi Arnold,

5" Kuzsinszky Bálint

6

0 és Forster Gyula

6

1 nevét. Sajnos, a XIX. század végének fellendülő régészeti kutatásai és a kutatások helyi feldolgozásai a XX. század elején nem folytatódnak. Lipp Vilmosnak és utódainak komoly munkássága a római régészet terén nem talált helyi követésre. A XX. század elején a világháború befejezéséig Savaria anyagát főleg budapesti és más területek kutatói említik. Természetszerűleg ez a kutatói tevékenység nem lehet olyan közvetlen és részletes, mint a helyi erőké. A Vas megyei Régészeti Egylet megalapítása után már Lipp Vilmos részéről is állandó volt a törekvés a múzeumnak külön méltó épületet emelni. A terv a század elején valósul meg, 1908-ban avatják fel az országnak akkor egyik 86