Bárdosi János: Pajtáskertek Gencsapátiban (Savaria Múzeum Közleményei 5. Szombathely, 1958)

A múlt század utolsó évtizedeiben és e század elején azonban már nagymértékben megváltozott a község települési képe, mivel egyrészt az Ószeg keleti oldala is beépült lakóházakkal — miáltal a pajták egységes sora felbomlott —, másrészt a házaknak a főútvonaltól keletre történő kiépítése már három helyen is megkezdődött. Az 1912-ben elkészített kataszteri térkép-' tanúsága szerint ekkor már a pajták nagyobb része a lakóudvarban helyezkedett el — de nem olyan egyenes vonalban, mint korábban, hanem az egyes rzalagtelkeken a lakóházakhoz hol közelebb, hol távolabb — és az Ószeg keleti felén már csak 6—7 olyan egyedülálló pajtát találunk, mely elé — a telek út menti részére — még nem épült lakóház. Ezek közül 1955-ben még négy, jelenleg azonban már esek kettő áll fenn, a régi pajtasor maradványaként. az egykori gazdálkodási mód hírmondójaként. Az első világháború után az Ószeg déli részén — a nyugati oldalon — a légi utcasor folytatásaként közel 30 telket osztottak ki az Eszter házy-uradalom birtokrészéből; ezek azóta — egy kivételével — már rcird beépültek. Az utóbbi években a falu északi részén is épültek lakóházak, a nyugatra nyíló keresztutcák továbbfejlődtek, keletre pedig két párhuzamos utca van kialakulóban — az egyik a temető mellett, a másik pedig a postaút nyugati oldalán —, ami az egy utcás, szalagtelkes falu legtermészetesebb továbbfejlődési módját bizonyítja. A nagyarányú építkezések következtében a község eredeti települési képe tehát már alapvetően megváltozott'. Ennyit tudhatunk meg a l égi tél képek és a helyszíni vizsgálatok alapján a falu településére vonatkozóan. Arra pedig, hogy az épületek elrendezése és a településkép alakulása miért így történhetett. a tagosítás előtti és utáni telek- és birtokkönyvek,valamint a néprajzi gyűjtések adatai adnak választ. Mint ahogy ez a birtokkönyvekből kitűnik, a község belsőségét a középen végighúzódó főútvonal két részre, nyugati és keleti belsőségre osztja. Ennek megfelelően a Főszeg lakói vagy a nyugati, vagy a keleti belsőségből kaptak egy-egy telekrészt, s így épületeiket csak ide helyezhették el, ezért találjuk itt a pajtákat is a lakóházak udvarán. A főszegiek tehát csak egy belsőséggel rendelkeztek, és éppen ezzel magyarázható, hogy az útvonal mindkét oldala beépült lakóházakkal. Az Ószeg lakói ezzel szemben a falu belsőségéből két telekrészt kaptak, egyiket az út nyugati, a másikat pedig a keleti oldalán, s így ezek két — egy nyugati és egy keleti — belsőséget birtokoltak. A gazda lakóházát és istállóját a nyugati belsőségre építette, pajtáját viszont a keletire, s ezzel azt a telekrészt is megülte. Az épületek tehát az Ószegen már nem egy Nagygencs 1912. évi kataszteri térképe. 72