Horváth Ernő: Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok... (Savaria Múzeum Közleményei 3. Szombathely, 1958)
A beszakadt tárnák felszíni képe. agyagfejtés közben. A lenyomatok 14—15 m mélységben levő szürke és sárga agyagból kerültek elő. Amint Benda László írja róluk rövid jelentésében: ..... azok főleg égerfa leveleinek és különböző mohák" (?) „lenyomatai". ( 5) Az említett maradványok minden bizonnyal a Glyptostrobus europaeus fBrngt.) Heer lenyomatai, Benda nyilván tévedésből nézte őket mohának. E maradványokból a Savaria Múzeumban sajnos egy darab sem található, s ha el is küldték valahová feldolgozásra, akkor sem látott nyomtatásban napvilágot. A helyszínen próbáltam utánanézni újabb leleteknek, azonban jelenleg, a gyár elpusztulása révén, csak a felsőbb homokos szinteken történik fejtés öntödei homoknyerés céljából. A régi gödröket pedig, ahol annak idején a maradványokat megtalálták, elborította a víz. így ezek az adatok nem tekinthetők teljesen pozitívaknak. A másik lenyomat-lelőhely a szomszédos Hungaria-téglagyár, az erdei iskola mellett. Innen Gáyer Gyula 1930-as gyűjtéséből van néhány darab maradvány a Savaria Múzeumban. Nagyon szépen kivehető rajtuk a Glyptostrobus europaeus (Brngt.) Heer leveles ágacskáinak lenyomata. Tekintve, hogy ezek is szürke agyagba ágyazódtak, és a távolság sem nagy az előző lelőhelytől, úgy gondolom, a mohának vélt lenyomatok szintén .e mocsárciprus-féléhez tartoznak. Ugyancsak ilt. a Glyptostrobusok mellett kétszikű levelek töredékei is felismerhetők, vagy a Plalanus, vagy az Acer (juhar) nemzetséghez tartoznak. Saj15