Horváth Ernő: Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok... (Savaria Múzeum Közleményei 3. Szombathely, 1958)

A lignitbánya bejárata. Kőszeg, Pogányvölgy. szénidőszaki növényi maradványaink ugyanis olyan kis számúak, hogy minden új adat nagy fontosságú." 6 E maradvány tehát hazai viszonylatban is a legrégibb növénytípusok közé tartozhat. A többi maradványféleség a földtörténeti új harmadkor pliocén időszaká­nak hagyatéka, azé az időszaké, melynek közepe felé megindult hazánk utolsó tengerének, az ún. Pannon-beltengernek a visszahúzódása, szakadozott tórend­szerré való elcsökevényesedése és a folyóvizek megjelenése. A szárazra kerüli tengerfenéken megindult a növények térhódítása. Az elsők között természetesen a moesárlakók jelentek meg. kezdetben a tenger lagunáiban, később pedig a szárazföld mélyedéseiben visszamaradt tavakban és mocsarakban tenyésztek. Ilyen környezeti feltételek mellett éltek azok a növények, melyeket megyénk­nek csaknem egész területéről lignitek, vagy ahogy az újabb szakirodalom nevezi őket, .vilitek alakjában ismerünk. A xilites rétegsor Narda, Dozinat Búcsú, Torony. Ondód vidékén elter­jedt a felszínen, vagy annak közelében. Rozsok, Cák és Kőszegszerdahely hatá­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom