Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Régészet - Kolonits László: A Gáta-Wieselburg-kultúra két sírja a Kozár-Borzó patak partjáról (Szombathely-Zanat, Vas megye)
KOLONITS LÁSZLÓ: A GÁTA-WIESELBURG-KULTÚRA KÉT SÍRJA A KOZÁR-BORZÓ PATAK PARTJÁRÓL (SZOMBATHELY-ZANAT, VAS MEGYE) lelőhelyen (Károlyi 1975:186-187). Hegyfalu-Tehenészet lelőhelyről az első gátai leletek 1962-ben kerületek elő. Később, 1972-ben Károlyi Mária vezetett itt ásatást, amelynek keretében egy gátai anyagot is rejtő bronzkori településrészlet látott napvilágot (Károlyi 1975: 187; 1983). 1980-ban Buócz Teréziának a szombathelyi Járdányi Paulovies István Romkert területén végzett feltárásain került elő egy őskori ház maradványa, melyben gátai cserepek is megbújtak (Károlyi 2004:179, 135-136. kép). Az 1970-es években két összefoglaló igényű mű is megjelent. A Közép-Duna-vidék kora bronzkoráról szóló 1973-as tanulmányában Eckehart Schubert külön fejezetet szentelt a Wieselburg-kultúrának, melyben nagyrészt a sírokból előkerült fémtárgyakkal foglalkozott (Schubert 1973: 36-42). Bóna 1975-ös, a magyarországi középső bronzkort taglaló monográfiájában nagyon frappáns összefoglalását adta az általa Gáta-csoportnak nevezett kultúrkörről a korban rendelkezésre álló ismeretanyagnak. A szerző a kötetben írt arról, hogy a kultúra 1. rövidebb fázisát egy 11. hosszabb fázis váltotta, de a rendszert a műben nem fejtette ki (Bóna 1975: 231-249). Az ausztriai kutatásról dióhéjban Az ausztriai kutatás kulcslelőhelye Hainburg- Teichtal. A kultúra legnagyobb temetője, a Porta Hungarica területén, tehát stratégiai helyen található. 1926-2008 között számos ásatás és leletmentés keretében több mint 320 sírt tártak fel itt, melyek két sírcsoportba rendeződtek: a nagyobb 1. és a kisebb 11. temetőbe. A sírkertek teljeskörű feldolgozása a mai napig várat magára (Leeb 1987: 231-232; Krenn-Leeb 2011:12-13, 24; Duberow et al. 2009: 336-337). Fontos lelőhely Mannersdorf am Leithagebirge is, ahol Gustav Meitzer 1977-1984 között 98 sírt tárt fel a kultúra településnyomai mellett (Leeb 1987: 232; Duberow et al. 2009: 337). A Jois (Nyúlás) melletti halomsírok kutatása 1930-ban kezdődött. A temetkezések között előkerült néhány sírt a Gáta-Wieselburgkultúra tipikus leleteivel lehetett keltezni. Oggau (Oka) többperiódusú bronzkori temetőjében 1931-1974 között 32 sír került elő, melyek között gátai temetkezések is voltak (Hicke 1987). Az egyik legújabban feltárt jelentős gátai temető Weiden am See (Védény) mellett került elő, ahol 226 sírt tártak fel (Aspöck 2015). A kultúráról összegyűjtött ismereteket az első gátai lelőhely feltárásának 100. évfordulója alkalmából Alexandra Krenn-Leeb foglalta össze. Kidolgozott egy tipológiai rendszert is a kultúra leleteire, illetve összeállította az addig ismertté vált lelőhelyek kataszterét (Leeb 1987). Több mint 20 évvel később ismét rendszerbe foglalta a kultúrával kapcsolatban összegyűlt ismereteinket, főként az ausztriai kutatásokra koncentrálva (Krenn-Leeb 2011). A gátai települések Ausztria területén egyáltalán nem olyan ritkák, mint ahogyan azt hangsúlyozni szokás. A velük kapcsolatos információhiány inkább a kutatás hozzáállásának köszönhető. Leeb már 1987-es dolgozatában több gátai telepet sorolt fel, például: Fischamend, Großhöflein/Föllik (Nagyhöflány), Leithaprodersdorf (Lajtapordány), Mannersdorf an der Leitha, Parndorf (Pándorfalu), Schwechat, Sommerein (Lajtasomorja) (Leeb 1987: 236-237). A kultúra egyik névadó lelőhelyén a trianoni diktátum óta Burgenlandban fekvő Gattendorfban (1899-ig Gata, magyarul Lajtakáta) 2008-ban feltártak egy Gátakultúrás alapárkos házat (Krenn-Leeb 2011:16). A 21. századi nyugat-dunántúli feltárások Vas megyében évtizedek óta először kerültek napvilágra újabb gátai típusú leletek a 2000-es években. 2002-ben Pap Ildikó Katalin és Kiss Péter Sárvár melletti ásatásain meglelt bronzkori településen gátai kerámiatöredékek (3 darab) is napvilágot láttak (Békéi 2008: 9, 2011:104). Zsennye- Középdűlő, Kavicsbánya lelőhelyen, mely jelenleg a kultúra legdélibb ismert lelőhelye, 2002-2003- ban Ilon Gábor vezetésével tártak fel 24 gátai sírt. A lelőhely anyagát természettudományos módszerek bevetésével teljeskörűen feldolgozták (Ilon & Tóth 2004; Nagy 2013). Szeleste-Temető melletti-dűlőben 2008-ban Nyerges Éva Ágnes ásatásán került elő egy gazdag, magányos 92
