Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)

Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék

VÍG KÁROLY: IMPÉRIUMVÁLTÁS ELŐTT És UTÁN ROMÁNIÁBAN. ERDÉLYI ROVARÁSZPORTRÉK 16. ábra. A Diószeghy László által leírt új taxonokat bemutató cikk táblája (Diószeghy 1935&) Figure 16. Table displaying the new taxa described by László Dió­szeghy (Diószeghy 1935b) 17. ábra. A dolomit-kéneskepke (Colias chrysotheme) Borosjenőn (Ineu, Románia) gyűjtött példánya a Magyar Természettudo­mányi Múzeum (Budapest) gyűjteményében (Fénykép: Katona Gergely, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest) Figure 17. Specimen of the Lesser Clouded Yellow, Colias chryso­theme, caught at Borosjem (Ineu, Romania) and held in the collec­tion of the Hungarian Natural History Museum (Photo: Gergely Katona, Hungarian Natural History Museum, Budapest) A gyűjtemény 1942 és 1948 között a szaksze­rűtlen tárolás miatt - a Solymossy-kastély pad­lásfeljárójában kallódott - részlegesen károso­dott, mintegy 1500 példány megsemmisült. Végül 1948. október 13-án sikerült Sepsiszentgyörgyre szállítani: 163 dobozban közel 25 000 példány ér­kezett meg a múzeumba. Diószeghy gyűjtőfel­szerelése és preparálóeszközei is a múzeumba ke­rültek (Kocs 2008). Az 1915-1941 között gyűjtött, 2080 fajhoz tar­tozó, jelenleg több mint 23 000 példány több tu­dományra nézve új fajt és állatföldrajzi szem­pontból jelentős ritkaságokat, így az általa Erdély­ből kimutatott keleti lápibagolylepkét (Arytrura musculus) vagy a sárgafoltos fűbagolylepkét (Amphipoea fucosa) is magába foglalja. Leghíresebb felfedezése az erdélyi csinosboglárka vagy erdélyi boglárka (Rubrapterus bavius hungarica) megtalá­lása volt. A Teleki Jenőről elnevezett Athetis telekii a Caradrina selini szinonimjának bizonyult. Dió­szeghy számos további új taxont írt le, így a mocsári szénalepke déli-kárpáti alakját (Coenonympha tullia schmidtii = C. rhodopensis schmidtii) (Diószeghy 1930), vagy a tatárjuhar-fésűsbagolylepkét (magyar tavaszi-fésűsbagolylepke) (Monima schmidtii) (Dió­szeghy 1935b). A faj később az Orthosia genuszba került. Hreblay Márton (1963-2000) egyes ivarszervi bélyegek speciális jellege miatt 1993-ban felál­lította a Dioszeghyana genuszt, és ebbe sorolta a fajt (Hreblay 1993: 80). Több kutató vélemé­nye szerint a Dioszeghyana különálló fejlődési ágat képvisel az Orthosia rokonsági körön belül (Ronkay & Ronkay 2006). A napjainkban ér­vényes kombináció, figyelembe véve a leírás eredeti betűzését is a Dioszeghyana schmidtii (16. ábra). A dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) két példányát Diószeghy Borosjenőn fogta 1913. au­gusztus 17-én (17. ábra). Ezek Bessenyei Elemér amatőr lepkész gyűjteményébe kerültek, aki gyűj­teményét még a második világháború előtt a Ma­gyar Természettudományi Múzeumnak adomá­nyozta (Bálint & Katona 2017). Gyűjtései során jelentős tapasztalatot halmo­zott fel (Diószeghy 1915). Fajgazdagsága mellett Diószeghy László gyűjteménye a lelőhelyek (60 hazai és 14 külföldi) változatossága miatt is rop-56

Next

/
Oldalképek
Tartalom