Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)

Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék

VÍG Károly: IMPÉRIUMVÁLTÁS ELŐTT ÉS UTÁN ROMÁNIÁBAN. ERDÉLYI ROVARÁSZPORTRÉK This contribution makes use of scientific bequests and correspondence ofÁdám Buda (1840-1920), László Diószeghy (1877-1942), Dénes Kenderessy (1846-1881), Gerő Köntzei (1875-1949), József Mailász (1875-1933), Jenő Teleki (1881-1947) and Endre Kiss Zilahi (1873-1931), and their sporadic accounts of conditions in Romania after the imposition of Trianon. keywords: history of science, Austro-Hungarian Monarchy, Transylvania, Partium, Romania, peace treaty of Tria­non, change of regime Bevezetés Az első világháború kitörésének centenáriumá­hoz kapcsolódó emlékévben számtalan, addig is­meretlen vagy lappangó személyes visszaemléke­zés, háborús napló, levelezés került nyilvános­ságra és a közgyűjteményekbe. A harcterek min­dennapjait egykori fényképek és filmfelvételek tö­mege, Mednyánszky László (1852-1919), Nagy Ist­ván (1873-1937), Herman Lipót (1884-1972), Zádor István (1882-1963), Farkas István (1887-1944) rajzai és festményei, vagy a szárnyait próbálgató Moholy-Nagy László (1895-1946) rajzolt tábori le­velezőlapjai teszik napjaink számára is átélhe­­tővé. A nagy háború velünk élt, él tovább. Elmondható-e mindez a trianoni békediktá­tumot követő „mindennapokról”? Adható-e kö­zös válasz arra a kérdésre, hogy mi történt velünk, az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraival 1920-ban és utána? Ma már sejtjük, hogy Trianon emlékezete alapvetően kulturális, ráadásul már az 1920-as években elnyerte máig fennmaradt formáit és rí­tusait. A megszemélyesített nemzeten esett „seb”, sőt, „csonkolás” formájában, feldolgozhatatlan sérülésként jelent meg a terület- és népesség­vesztés. A két világháború között a magyar állam intézményes lehetőségeit kiaknázva erőltette rá polgáraira a saját gyászverzióját és revánskultu­­szát. A családoknál fennmaradt „Trianon-relik­­viák” ékesen bizonyítják ezt az erőfeszítést. A má­sodik világháború után tabutéma lett a békeszer­ződés miatti elcsatolás, így a személyes és családi emlékezetből 1945 után lassan kikopott Trianon, és távoli legendává vált annak ellenére, hogy a tragédia mély nyomot hagyott a kollektív emlé­kezetben. Amit ma Trianon-érzésnek nevezhe­tünk, az elsősorban a „csonkaország” két világhá­ború közötti magyar népességének kollektív em­lékezete. Ezzel párhuzamosan szlovákok, romá­nok, szerbek, horvátok milliói örültek, hogy végre önálló államiságra tettek szert (Kovács 2015). Rá­adásul a francia óhajra és nyomásra kialakuló utódállamok ölébe olyan kulturális, tudományos örökség és gazdagság hullott, amit talán felfogni sem tudtak. Számomra az 1970-es évek közepén, Székesfe­hérvár bontásra ítélt házainak padlásán talált „re­likviák” akkor még ismeretlen világa jelenítette meg első ízben Trianon szellemét, hiszen alig tudtam róla bármit is. 1978-ban érettségiztem, így érthető, hogy a gimnáziumi tananyag még elég „nagyvonalúan” mutatta be a békekötést és annak következményeit. Az első, igazán szívbemarkoló élményt a Tria­non nyomán kisebbségbe szorult szlovákiai ma­gyarság életéről a felvidéki írók, Mács József (1931-2017), Dobos László (1930-2014) és Tamás Mihály (1897-1967) regényei jelentették. Az újabb, megrázó találkozás már napjainkhoz köthető. A ha­zai rovartani kutatások történetét bemutató könyvemhez (Víg 2019) gyűjtöttem adatokat, így kerültek látóterembe az Erdélyben és a Partium területén élt magyar rovarászok. Személyes sor­suk révén a Romániához csatolt területek magyar alapítású múzeumainak, tudományos intézmé­nyeinek, egyesületeinek mindennapjaiba is be­pillantást nyerhetünk. Impériumváltás előtt és után Romániában Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori terüle­tén az első világháború befejezésével, majd az 1918-1920-as politikai változásokkal a természet­­tudományi kutatások is törést szenvedtek. A Ma­gyar Királyságtól elcsatolt területeken a magyar alapítású intézményeket felszámolták vagy átala­kították, szakemberek lettek a zavaros kor áldo­zatai, és szakmai kapcsolatok tucatjai enyésztek el. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom