Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Természettudomány - Balogh Lajos: Nagy János Sándor (1889-1964) jánosházai paptanár herbáriuma
SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 7~2I kézikönyvekben (Jávorka 1924-1925, Jávorka & Soó 1951) szereplőket követik (ahol ez nem volt teljes, ott szögletes zárójelben kiegészítettük), néhány esetben azonban eltérőek, ezek bizonnyal Jánosházán gyűjtött tájnevek, például: Berteroa incana hamuvirág, Thlaspi perfoliatum gallérozó tarsóka, általbúvó, Diplotaxis tenuifolia németfű, Saxifraga bulbifera gumós körontó, Sanguisorba minor vérállító fű, Geum urbanum vadszegfü, Szent Benedek füve, Astragalus glycyphyllus édeslevelű bóka, Symphytum officinale fekete nadálylapu, Ajuga reptans aranyos nadály, Solidago gigantea kései istápfű, Filago arvensis mezei gyopár, Echinochloa crus-galli futó mohar, talpasfű. Gyűjtési helyek - A herbáriumban található növények gyűjtési helyei: Jánosháza (Vas megye) 185 lap, Zalaszegvár: Nagyberzseny (Veszprém megye) 1 lap, Tűrje (Zala megye) 1 lap. Gyűjtési időszak - A jelzett gyűjtési idejű herbáriumi példányok gyűjtésének időszaka: 1951. március 22. - 1952. október 25.; egy példány 1950. április 30-i keltezésű, 39 lapon pedig nincs dátum. A példányok egytizedén nem szerepelnek gyűjtési adatok, de a gyűjtemény címe alapján ezek is Jánosháza flórájához tartoznak. Néhány kiemelendő növénypéldány a herbáriumból - A gyűjtemény - amelynek egytized részén található az előfordulásra vonatkozó menynyiségi utalás - túlnyomórészt gyakori, közönséges növényeket tartalmaz, de ma már ritkábbnak számítók is előfordulnak benne, például a vasúti töltésen talált apácavirág (Nonnea pulla), vagy a parlagon lelt tátos (Microrrhinum minus). A legértékesebb növényelőfordulási (florisztikai) adatokat két védett faj példányai jelentik, a környék egykor gazdagabb növényvilágának emlékeiként. Az egyik a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), amely a lap felirata szerint a hosszúlevelű veronikával (Pseudolysimachion longifolium) együtt fordult elő nedves, de kiszáradt réten a Halom nevű dombon (amelyet később szántóvá alakítottak, illetve amelyről a helybéliek úgy tudják, hogy ókori sírdomb, ahol az 1930-as években urnákat találtak; Balogh et al. 1982). A másik a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angusti folium), amely a lapon olvashatók szerint a Szilvásdomb alatt, a Nagyárok mentén élt (ahol a vízi menta, Mentha aquatica herbáriumi lapja szerint „forráskifolyásos” hely is volt). A kollekció néhány nem őshonos, termesztett, illetve jövevény (adventív) növényt is felmutat, amilyenek például a kerti gyomként elvadult retek (Raphanus sativus), a Temető-árokban lelt kultúrszökevény kaukázusi varjúháj (Sedum spurium), a temetői dísznövény kerti macskamenta (Nepeta racemosa), továbbá az észak-amerikai magas aranyvessző (Solidago gigantea) a Karakói- és az Alsó-erdőből, a környéken közönségesnek talált kanadai betyárkóró (Conyza canadensis), illetve a Karakói-sertéslegelőn akkor tömegesen előforduló, dél-amerikai szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum), de érdekes adat a tavaszi aggófű (Senecio vernalis) Felsőmezőn való megléte is. Utóbbiak közül a magas aranyvessző a 20. század második felében a Nyugat-Dunántúl legelterjedtebb inváziós növényfajává, az őshonos növényvilágot veszélyeztető özönnövénnyé vált. Földrajzi nevek a herbáriumi növények lelőhely-leírásában, zárójelben az élőhely jellegére vonatkozó adattal, szögletes zárójelben a Vas megye földrajzi nevei című kötetben (Balogh et al. 1982) is szereplőkhöz tartozó magyarázatokkal; mindezekhez lásd még Makkos (1936, 1941) és Kozáry (1940) közleményeit: Jánosháza (Vas megye) Agyaggödör. Alsó erdő [Ósó-erdő: az 1857-1860-as első kataszteri térkép és a második kataszteri térkép, más néven színes birtokvázlat szerint; sík, erdő]. Avasalja. Babosdomb [Babos-domb: domb, szántó]. Cigányvíz (dombos részén). Csalit (vasúti töltés [is]) [Csaliti-düllő: az 1857-1860-as első kataszteri térkép szerint; Alsó-Felső Csaliti, sík, szántó], Csaliti afrok]. Csapás (parlag, rét) [Csapás: az 1857-1860-as első kataszteri térkép és a második kataszteri térkép, más néven színes birtokvázlat szerint; út. Csapási-düllő: mélyen fekvő, szántó, rét; a második kataszteri térkép, más néven színes birtokvázlat szerint; sík, szántó]. 11
