Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Régészet - Sánta Barbara: Kora császárkori hamvasztásos sír Csepregről
SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 IO9-I23 Leletek 1. Urna. Sötétszürke, korongolt, homokkal, apró kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított anyagú, vízszintes peremű, hasas, alja felé erősen szűkülő formájú, talpa egyenes. Nyakán fésűvel húzott, sűrű, vízszintes vonalköteg. Felső része a gépi földmunka során részben megsemmisült (7. ábra; 15. ábra, 1). 2. Fedő. Sötétszürke, korongolt, anyaga az urnáéval megegyező. A gépi humuszolás miatt erősen töredékes (7. ábra; 15. ábra, 2). 3. Hamvak az urnában. 4. Pohár. Ép. Vörös színű, korongolt, jól kiégett, homokbeszórásos felületű, enyhén kopott. Az urna belsejében feküdt (6. ábra; 16. ábra, 1). 5. Tükör. Lloyd-Morgan 1981: A típus; Kelbert 2008: E típus. Kisméretű, négyszögletes alakú, ónozott bronztükör. Ép. Tükörfelülete simára csiszolt, kissé még most is tükröződik, hátoldala kidolgozatlan. Díszítetlen (9. ábra; 17. ábra, 2). Az urna belsejében, annak déli szélén, tükröző felületével felfelé feküdt (8. ábra). A típus savariai, illetve pannoniai elterjedését részletesen tárgyalja Kelbert Krisztina (Kelbert 2008: 212-213, 226). (Talán nem véletlen, hogy az általa összegyűjtött három darab négyszögletes tükör közül az egyetlen ismert lelőhelyű darab a közeli Simaságon került elő). Lásd továbbá Bózsa (2016: 62-64); ugyanez Bózsa (2019: 8-11); kialakulásáról illetve barbaricumi elterjedéséről összefoglalóan Niezabitowska-Wisniewska (2012:189-197, 223-227, 297. Map 4.) 6. Bronz csattestek (2 db). Kisméretű, egyenesre levágott sarkú háromszög alakú bronzlemezek egy-egy apró szegeccsel átütve, vékony bronzpántból hajlított pecekkel. Csatkarikájuk elveszett (10. ábra; 17. ábra, 3-4). Az urna belsejében voltak. Ahhoz túl kicsik, hogy övhöz tartozzanak, viszont elképzelhető, hogy a tükör tokját zárták velük (Kelbert 2008: 212; Bózsa 2016: 63), esetleg egy tarsolyhoz tartoztak. 7. Mécses. Ép. Egyszerű, vörös színű kis firmamécses. (Loeschke 1919: X. típus; Iványi 1935: XVII. típus). Discusán bekarcolva: „VR(E)10N1S” = Ur{e)io-é (6. ábra; 11. ábra; 16. ábra, 2). Az E nagyon halványan látszik. Alján koncentrikus körök között „FESTI” mesterjegy (ez a bélyegző nem túl gyakori, Carnuntumból és Sarmizegetusából ismerünk néhány darabot, lásd Auer 2012:16-22). 8. Hosszú, hengeres nyakú unguentarium nyaktöredéke (6. ábra; 18. ábra, 2). Áttetsző, fehéres színű. A munkagép általi bolygatás miatt az urna mellé került. 6. ábra. Az urnában talált mellékletek (Fénykép: Tárczy Tamás) Figure 6. Objects found in the um (Photo: Tamás Tárczy) 7. ábra. Az urna, fedővel (Fénykép: Tárczy Tamás) Figure 7. The urn and cover (Photo: Tamás Tárczy) 113