Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Régészet - Sánta Barbara: Kora császárkori hamvasztásos sír Csepregről
SÁNTA BARBARA: KORA CSÁSZÁRKORI HAMVASZTÁSOS SÍR CSEPREGRŐL I. ábra. Az érintett terület Magyarország harmadik katonai felmérésén (Térkép forrása: mapire.eu) Figure i. The part of Hungary covered by the third military survey (Map source: mapire.eu) - jellemzően a munkaterület középső és nyugati részén intenzíven jelentkeztek régészeti leletek, ahol egyébként a humuszréteg is a legvastagabb volt, azonban ezek zöme objektum nélküli szórvány, köszönhetően az intenzív talajművelésnek valamint az újkori építkezéseknek (a műút felé eső részeken több helyen már elbontott téglaépületek alapozása bolygatta meg a régészeti lelőhelyeket). A szakfelügyelet során négy régészeti korú objektum, valamint egy régészeti korú réteg került dokumentálásra, amelyek a felszínen jelentkező szórvány anyaghoz hasonlóan a munkaterület nyugati és középső régióiban helyezkednek el (2. ábra). Az előkerült jelenségeket időrendben mutatjuk be. Bronzkor A kelet felé eső trafóház környékén, egy rövidebb alapárokban, a szubhumuszban objektum nélkül csoportosuló leletek kerültek elő, melyek közül említésre méltó egy hegyesre csiszolt végű csonteszköz (ár) (13. ábra, 2), valamint egy sötétbarna színű, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított anyagú, lekerekített peremű, belső díszes tál peremtöredéke (13. ábra, 1) - utóbbi egyértelműen a Makó-kultúra hagyatéka. 1. objektum Kisméretű, humuszos, sötétbarna betöltésű beásás (gödör). A naperőmű telep déli oldalán végigfutó villamosvezeték alapárkának kiásása során vágták át. Betöltése sötétbarna, humuszos, jól kivehető a 40 cm széles közműárok falában és alján. A betöltést a humuszréteg elfedi, a beásás alja az altalajba mélyed. Leletanyag: konkrétan az objektumból nem kerültek elő leletek; a környékén szórvány bronzkori kerámia. Az objektum bronzkori keltezése feltételes, a 2. objektumhoz való közelsége alapján talán egykorúak. 110
