Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)

Régészet - Tárczy-Mladoniczki Réka: Római villagazdaság a Ság hegy lábánál

TÁRCZY-MLADON1CZK1 RÉKA: RÓMAI VILLAGAZDASÁG A SÁG HEGY LÁBÁNÁL 111. tábla 20, 21; Patek 1942: VI. tábla 3). A szemes fibulák legkorábbi változatai az 1. század első felé­ben már használatban vannak és a század vége felé már kifutnak. De az a típus, amely Mesteriben is előkerült, még a 2. században is használatban volt. Az ásatás során előkerült harmadik fibula egy késői típusú, erősprofilú bronz fibula kengyel és tűtartó töredéke (R.2015.4.74; 4. ábra 6.). Az erős­profilú egygombos fibulák is az ornavassói típusú fibulákból fejlődtek ki (Patek 1942: 21). Kialaku­lási területük Itália északi vidéke és a Keleti-Alpok. A típus képviselői legnagyobb számban Pannóniá­ból és Noricumból ismertek. Az erősprofilú egy­gombos fibulák legkorábbi változatainál a tűtartó lépcsős áttöréssel van díszítve. A leletanyagban ta­lálható fibula az erősprofilú fibulák későbbi válto­zata, amely megfelel Patek IV. 12. = Kovrig 52, 54. számú formáinak. Erre az altípusra jellemző, hogy a kengyel profilálása nem annyira erős, tűtartójuk alacsony és széles. Pannóniában ez a variáns az ál­talánosabb és inkább a provincia északi területei­ről ismert. Pannónián kívüli Daciából, Moesia Su­­periorból illetve szarmata és markomann terül­tekről került elő egy-egy példány (Patek 1942: 24; Kölnik 1965: 183; Peskar 1972: 79; Vaday 1989: 76-77). Egy erősprofilú egygombos fibulákat gyártó műhely került feltárásra 2001-2010 között a savariai lseum területén, ahol öntőforma töre­dékek, rontott és félkész fibulák bizonyítják a mű­hely működését (Sey 2013: 249-254). Savaria terri­tóriumáról erősprofilú egygombos fibulát isme­rünk a zsennyei villából (Buocz 2006:75); a szom­bathely-belső lapos alma-dűlői, a szombathely­­aranyvízi-dűlői (Mátyás 2006:165,12. tábla 2-3), a nemesbőd-irtás-dűlői (Simon 2013: 331, 3. ábra 10, 333) pars rusticából és a sárvári útállomásról (Gabler 1996-97:255-256). A Mesteri villában elő­került töredék szép állapotú, nem kopott, a 2. szá­zad első felére keltezhető. Vasszeg A mesteri villagazdaság leletanyagában öt vasszeg és egy négyzetes átmetszetű, két vége felé keske­­nyedő, törött vas tárgy található (R.2015.4.76-81.). A szegek közül három kúpos fejű (R.2015.4.76-78.), egy ácsszeg (R.2015.4.79.), az ötödik darab pedig töredékes állapota miatt csak feltételezhető, hogy szög. A leletanyagban szereplő vastárgyak kivétel nélkül mind rossz, korrodált állapotban kerültek elő. Falfestmény A villa területéről, négy összeillő darabból álló fi­gurális díszítésű falfestménytöredék került elő7 (R.2015.4.82; 4. ábra 8.). A vörös alapra barna szí­nek árnyalataival megfestett, erősen töredékes alak nagy valószínűséggel egy gyermek, talán egy Amor figura ábrázolása. A ruhátlan alaknak a tö­redékes bal oldalánál látható festésnyomok, sejt­hetően szárnyakhoz tartozhattak. A figura jobb kezét ökölbe szorítja, kezével tart valamit, talán egy kis kosárkát (?), amelynek részlete a kéz alatt vehető ki. A gyermekalak hajviseletét tekintve, nem az Ámornál megszokott rövid hajat viseli, hanem a megmintázása, a fejtetőn kontyra (?) emlékeztet, amely hátul hosszabb, összefogott hajrészletben folytatódik. A hajviselet és a kezében tartott, talán kosárka alapján inkább egy kislány, talán Psyche áb­rázolásra gondolhatunk, amely feltételezésnek az alak ruhátlansága mond ellent. A fej és a test eny­hén jobbra fordul, szemével lefelé tekint. Az alakot több szín egymás felett való haszná­latával és fény-árnyék hatás alkalmazásával vará­zsolták élethűvé. Az alak teste és arca világos­­barna alapszínt kapott, jobb oldala inkább ár­nyékban van, amit sötétebb, sötétbarna, vöröses­­barna színekkel érzékeltettek. Az alak feje és teste enyhén jobbra fordul, amelynek hatását sötét és világos színek használatával is hangsúlyozták. Szemeit, orrát, száját sötétbarnával, rózsaszínnel és fehérrel festették meg. A fehér szín a falfest­ményen a világosabb, megvilágított részleteket érzékelteti. Haját vörösesbarnával festették meg, a homlokba belógó tincseket sötétbarna, na­rancssárga, rózsaszín csíkokkal érzékeltették. Az alak felett fehérrel megfestett asztragalosz minta, azon kívül, pedig kékes-szürke sáv részlete vehető ki. Ezek a részletek a figurális képmező ke-7 A falfestménytöredék meghatározásáért és leírásáért hálás köszönettel tartozom Kirchhof Anitának, akinek ezúton is szeretném megkö­szönni hozzáértő szakmai segítségét. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom